Váralja, (Szepes), Kirchdorf
Váralja, (Szepes), Kirchdorf, Szepes vmegyében, kicsiny de csinos város ut. p. Lőcséhez keletre 1 3/4 órányira, a sárosi postautban: 2366 kath., 788 evang. német- és tót lak. Van nagy kath. paroch. temploma, mellynek plebánosa mindig a szepesi nagy-prépost; irgalmas barátok kórháza, evang. szentegyháza, vendégfogadója, termékeny jó határa, a legnagyobb lenkeresekedés a megyében.
Szepes-Váraljához egy puskalövésnyire nyugotra egy dombon áll a szepesi káptalan vagy Szepesház, kőfallal, bástyákkal s két kapuval ellátva. Az alsó kaputól mennek sorba a 10, emeletes kanonokházak; a felső kapunál van a püspöki palota szép kerttel, a székes egyház két kis toronnyal, melly III. Béla által 1189-ben a prépostsághoz építtetett, s 1776-ben M.-Terezia által püspöki szentegyházzá emeltetett. A seminariumház szép épület; a káptalan levéltára nagyon nevezetes.
A városhoz szinte közel láthatni Szepes várát, egy magas csucsos granitszikla tetején, melly egészen elszakasztva áll a többi hegyektől, s azért innen leirhatlan gyönyörü a kilátás a lábai alatt fekvő regényes dombokra, lapályokra, helységekre majorokra. Első eredete a most tisztelet gerjesztő omladékokban heverő várnak bizonytalan, ha csak azt Borsunak, Bunger fiának nem tulajdonitjuk, ki Béla névtelen jegyzője szerint a lengyel határszélre küldetett, hogy ott egy végvárat építsen. A 15-ik és 16-ik században a hatalmas Zápolyát, majd 1531–1645-ig a Thurzó nemzetséget uralta; melly ekkor kihalván, a koronára visszaesett. III. Ferdinand 1638-ban a Szepes vármegyei örökös grófsággal s főispánsággal együtt Csáky Istvánnak ajándékozta azon hüségeért, mellyel a belső háborukban királya iránt viseltetett.
