Sajó-Vámos
Sajó-Vámos, falu Borsod vmegyében, Miskolcztól 10/16 állomásnyira a Sajóvize partján, egész rónaságon. A Miskolcztól Torna felé vezető országos utvonal ezen helységen szinte keresztül menvén, nagyon élénkíti. Lakosai magyarok kivevén mint egy 4 családot, melly a felsőbb megyékből lett ide származása óta megmagyarosodni nem akar. Határ kiterjedése 7200 1/4 hold. Ebből beltelek 160 2/4, szántóföld 3398 1/4, rét 943 1/4, legelő 1019 3/4, szőlő 568. erdő s cserje 809 2/4, utak, csapások, temetők, medrek, árkok, haszonvehetetlenek 301 hold. Urbéri föld (44 3/4 gazda és 124 zsellérnél) van beltelek 86 1/4, szántóföld 1137 2/4, rét 329, legelő 361 2/4, utak, s egyéb haszonvehetetlen helyek 89 1/4, igy öszvesen 2003 2/4 hold urbériség van. Majorsági: beltelek 69 2/4, szántóföld 2156 3/4, rét 561, legelő 658 1/4, szőlő 565 2/4, erdő, cserje 762, utak s a t. 211 3/4 h., öszvesen 4984 3/4 hold. Egyházi beltelek 4 3/4, szántóföld 104, rét 53 1/4, szőlő 2 2/4, erdő 47 2/4, öszvesen 212 hold. A vámosi határ fele része partos, fele a legszebb laposság; a Sajó mentiben földje általában mindenütt jó termékenységü s könnyen mivelhető, leginkább termi a tisztabuzát, rozsot; különben zab, árpa, kukoricza, köles, szóval minden vetemény itt megterem a föld rendes mivelése mellett. Az állattenyésztés nem nagy iparral üzetik a közlakosok által, mert szüntelen fuvarozással foglalkozván, a miatt földük mivelését is hanyagolják, marháikat elrontják. Egyébiránt a földesur a legfinomabb selymes juhokat tenyészteti, s a legszebb szarvasmarhákat neveli. Vámoson lakik öszvesen 1447 lélek, ebből r. katholikus 320, reformatus 728, evang. 20, óhitü 360, zsidó 19. Ezek közül telket biró 89 családfő, nemes 66, házas zsellér 124, házatlan 41. Kézmüves: 3 kovács, 1 kerékgyártó, 1 mészáros, 2 csizmadia, 1 kőmives, mind a miskolczi czéhez tartoznak. Helyben van r. kath. és reform anyaegyház. Vámoson a régi idők több maradványai találhatók, jelesül a Sajó partján romjaiban a hajdan hires Mágocsiak várroma, több helyen besánczolt tábor-helyek. A helység közepén a mult évben ásatás történvén, számtalan emberek csontjaira s a Zápolya és Ferdinand idejebeli pénzekre találtak, honnan világos, hogy itt az időben ütközet volt. A reformatio itt 1500 végén már bejött, a reformált egyházat az akkori földesur Mágocsy Gáspár alapitotta, s javait ő adómányozta. A Sajó a helység alatt folyik el; nevezetes épülete az uradalmi kastély, melly kivül a falun egy part tetején van épülve; kilátása a Tiszáig fel a Sajó völgyén, s le Hevesig igen kies. A reform. góth alaku, még a csehek által épitett templomuk szinte emlitést érdemel. F. u. buzini gr. Keglevich János.
