Ungvár
Ungvár, kamarai mezőváros, Ung vmegyében, igen szép vidéken, Pesthez 32 mfd. távolságra. Fekszik azon hegycsoportozatoknak délre eső oldalán, mellyek Ung vármegyét Gallicziától elválasztják, s mellyek a városon innen szép rónasággal terülnek szét; kettős halmon, mellyeket az Ung vizének egyik mesterséggel készitett ága választ el egymástól, mig a másik anyaág, a keleti dombot kerülvén meg, mind kettő nem messze a várostól ismét vissza folyik. Népessége 8015 lélek, kik közt r. kath. 2800, görög katholikus 2214, reformatus 437, ágostai 40, görög nem egyesült 24, héber 2500. Ezek nyelvre nézve oroszok, magyarok, igen kevés németek, mert az ide szállitottak nyelvüket többnyire elfelejték. A város határa kiterjed 5082 holdra 1100 négyszögölével. Ebből beltelek, szántóföld, rét, kert, szőlő 3992 1/2 hold, legelő 74, cserje 34, erdő 610, homok 36, erek mocsárok, folyók 226, utak s üres helyek 72, püspöki curia 38 hold. Telkes gazda van 20, zsellér 671, lakó 330, kereskedő 45, kézmüves 16 czéhben 423, kontár 101. Földje agyagos, s főleg buzát, kukoriczát, és jó izü dohányt terem; azonban rozs és árpa is termesztetik. Szőlőhegye nagy kiterjedésü, de meszes bort terem. Az Ung vize, melly 9 mértföld folyása alatt 200 láb eséssel bir, nem messze a várostól Zugó álltal egy csatornára (Kis-Ung) vezettetik, mellyre épitvék egy posztó- és gubakalló, fürészmalom, hol évenkint 60 ezer darab deszka készittetik, 9 kőre épült malom. Vasas ásványvize a Kis-Ung partján van, s felmelegitve, erősitő fördőnek használtatik. Nevezetes épületjei: az itt székelő munkácsi görög. kath. püspöknek régibb s mostanság egy uj szárnynyal toldott pompás palotája, mellyben van a püspöki könyvtár 6 ezer darabbal, levéltár, mellyben több pápai bullák, alapitványi és nemes levelek találtatnak; két tornyu diszes püspöki templom, melly hajdan jesuitáké volt a mellette levő collegiummal együtt; romai katolikus, görög nem egyesült és reform. díszes szentegyházak; synagóga; elemi 2 és felsőbb 4 tanitóval ellátott iskola, mellynek nyomdája is van; árvaház; a nyugoti dombon áll U formára épitve pompás uj vármegyeház. Vannak továbbá az uradalmi tisztségnek, só- és postahivataloknak derék épületei. A keleti domb végső szélén épült várat, melly jelenleg a görög kath. nevendékpapság s nehány kanonok lakául szolgál, a Drugeth nemzetség, ki ezt Robert Károly királytól kapta, időnkint igen megerősitteté és felékesité. Itt épittetett hajdan Homonnai Drugeth László, Nápolybul eredt híres magyar családnak ivadéka paulinus kolostort 1384-ben, a szerzeteseknek szántóföldeket és szőlőket ajándékozván. Később Miklós testvérének István fiától származott unokái János és Gáspár ugyanezen kolostort, egy Horgastó nevü, nyomdokaiban maig is szemlélhető halastó gazdagiták 1505-ben. II. Ulászló alatt. Ezen Jánosnak a nádor Zápolya István leányától Margittól született fia Ferencz, és Ungh főispánja 1526. jelen volt a mohácsi gyászos ütközetben; és testvére István, mint e megye főispánja a több Drugethek közt 1540. meghalálozván, e kolostorba temetteték, István fiára szállván fényes méltósága. 1564. Zsigmond János erdélyi fejedelem siker nélkül ostromlá a várat. 1684. Tököly bevette, de 16 év mulva I. József császár csakugyan hatalma alá hóditá. Ungvár városnak több gyárai is vannak, mellyek többnyire 1840–1848-ig keletkeztek, u. m. egy posztó-, egy porczelánföld-tisztitó-, mangorló- és gyufagyára. A porczelánföld ungmegyei Dubrinics helységben ásatik, s ebből az ungvári gyár évenkint a kamarától 1500 mázsát vásárolván, belőle 500-600 tisztitott földet Bécsbe küld, hol az a prágai és passaui porczelánfölddel versenyez. Országos vásárt 8-at tart, u. m. jan. 25-kén, mart. 12., máj. 10., máj. 25., jul. 26., sept. 6., sept. 27., nov. 22-kén. A vásárok tartása ideje, ha a vásár a hét hat első napjaira esik, mindig azelőtti hétfőn, különben pedig az utána valón, két napig tartatik. Hetivásár minden csötörtökön van.
