Ujvidék (Neoplanta Neusatz, Nowi-Widik)
Ujvidék (Neoplanta Neusatz, Nowi-Widik), szabad királyi város Bács vármegyében. Fekszik a Duna bal partján, Szabadkától 12, Zombortól 9, Pesttől 32 mértföldnyi távolságra Pétervárával által ellenben egy sik térségen. Ujvidék az 1848/9-ki magyar háboruban csaknem egészen romokba dülvén, itt csak azt mondjuk: mikép volt e város 1848 előtt. A város rendetlenül vagyon ugyan épitve, de azért szép házakat mutathatott, kivált a duna-utcza jeles két emeletü épületekkel, s gazdag boltokkal dicsekedhetett. Piacza négyszögü s elég tágas, és kővezve van szinte mint a főbb utczák, mellyek azért meglehetős sárosak. A péterváradi várral való közösülést a Dunán felállitott hajóhid tartja fen. Különös az, hogy Ujvidéken minden magyarországi vallásbeli felekezetnek van tulajdon imádságháza s papja. Igy van itten 4 nem egyesült hitü szentegyház egy kápolnával együtt; egy kath. paroch. templom, egy egyesült görög hitü, egy őrmény, egy evang., egy reform. szentegyház, s végre egy synagóga. Továbbá találtatik itt minden felekezetnél egy trivialis oskola, egy nem egyesült óhitü gymnasium, egy kath. és egy nem egyesült görög gramatikalis oskola; egy Sz.-Antal szerzetbeli őrmény klastrom. Cs. kir. só és harminczad-hivatalok, egy selyem- és egy portubák-gyár. Végre itten lakik a nem egyesült óhitüeknek egy püspökjök consistoriumával együtt. – Népessége Ujvidéknek 17,332 lélek, u. m. 5724 romai kath., 9675 nem egyesült óhitü, 144 egyesült görög, 30 őrmény kath., 321 evang. 711 reformatus, és 727 zsidó. Nyelvükre nézve nagyobb részint ráczok, számos németek, kevés magyarok, görögök, örmények, oláhok és zsidók. Főfoglalatosságuk a kereskedés, melly a Törökországba menő, s onnan jövő portékákkal és termesztményekkel felette nagy fontosságu, s mellyet a hajókázható Duna, s legközelebb a gőzhajók is hatalmassan előmozditanak. Határa a városnak 1600 négyszögölével 27,133 hold s igen termékeny lapály. Buzája sikeres, kukoriczája, dinnyéje, zöldsége sok; szénája felesleges, 2 erdeje is van, melly nem nagy ugyan de szép. Szőlőket Dunán tul, a hires – szeremi hegyeken tartanak, melly hegyekre a városból igen gyönyörü kilátás esik. Az itten termett borral, ürmössel, valamint a kedves izü, erős slavoniai slivoviczával eleven kereskedést üznek a lakosok.
Ujvidék ezelőtt 100 esztendővel csekély mező városocska volt, hanem 1751-ben királyi várossá tétetvén, 4000 menő népsége már 1805 13,000 hágott fel. Jelenleg összelövöldözve, több izben kirabolva, szomoru emlékjele a polgári háborunak.
