Trencsén
Trencsén, királyi város, Trencsén vmegyében, a Vág vize bal partján, meredek hegy közé szorulva, mellyre épült a régi, most is meglehetős állapotban levő trencséni vár. A város eredetét némellyek a romaiaknak tulajdonitják; hihetőbb az, hogy a magyarok kijövelekekor mind a város, mind a vár fenállott, mert egy megye ettől vette nevezetét. Trencséni Máté e vidéknek hajdani birtokosa a várat keményen megerősité. Ennek halála után I. Károly Bebek György tárnokmesternek ajándékozta, fentartván magának a várost. Mátyás király pedig, ki itt gyakran mulatozott, Zápolya Istvánt gazdagitotta vele, ki ezt felékesitvén, hozzá szép kertet csináltatott; sőt azon 95 öl mély kutat is, melly maig látható, ő ásatta török foglyokkal. A Zápolya nemzetség kihaltával gr. Illésházyak jöttek birtokába, s birták is az utolsó gr. Illésházy István magvaszakadtáig, de jelenleg mind a várat, mind az uradalmat Sina báró vette meg. A város maga kőfallal vétetik körül és csak 82 házat számlál. Nevezetesebb épületei: az igen szép piarista szentegyház; másik szentegyháza közel a városhoz egy dombon áll, s ez egyuttal parochialis, és temetkező helye vala az Illésházy családnak; a vármegye és a városháza; a piaristák kastélya. Van itt k. gymnasium a piaristák felügyelése alatt; evang. és héber imaház. A külváros házai közt, mellyek 350-re mennek, kevés szépet találni. Népessége a bel- és külvárosnak 3200 lélek, kik jobbára r. katholikusok, aztán evangelikusok és héberek. Nyelvet illetőleg tótok, magyarok és németek. Földe a rónaságon igen termékeny; legelője a Vágh szigetében jó; erdeje távol van; gyümölcse, kivált szilvája sok. A földmivelésen kivül kézmüvességet és kereskedést is folytatnak a polgárok. Híres a trencséni sör. A város 2 falut is bir, u. m. Hamrit és Zabineczet; s főhelye a megyei igazgatásnak.
