Török-Szent-Miklós
Török-Szent-Miklós, derék magyar mv., Heves vmegyében, rónaságon, Szolnokhoz 3 mfld, a Pestről Debreczenbe vivő országutban, a Tisza folyamtól délre 1/2 órai távolságra, ennek Tinóka nevű kiszakadása mellett. Népessége 8037 lélek, kik közt r. kath. 3371, ref. 4519, n. e. óhitü 25, zsidó 115, kézmüves 125, telkesgazda 400, házas zsellér 670, kereskedő 7. Határa 24,700 hold 1200 négyszögölével. Ebből urbériség (belső hivatalnokok 5 telkét kivéve) szántóföld 5796 h., száraz rét, melly szántással használtatik. 1135 6/8 h., tiszai rét 1567 2/8 h., száraz legelő 2536 h., tiszai réti legelő 1809 h.; az uraságé tagositás után 2336 h. szántó, 2812 hátas legelő, 4111 h. tiszaréti kaszálló és legelő; ezeken kivül a tiszaréten a haszontalan mocsárok, és a hátas földön levő vakszíkek 1475 holdat foglalnak el. Szántófölde némi kevés szíkkel vegyitett, és észak-keletről igen csekély homokot kivéve, általában gazdag aczélos fekete föld, melly híres tiszta buzát, kétszerest, árpát, zabot, repczét, kölest, tengerit, erős dohányt terem, de burgonyát nem, s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szíkes, a tiszai réten posványos, és árvizzel szokott elöntetni. Maga T. Sz. Miklós is gyönyörű ökröket nevel, de a marhahizlalás és birkatenyésztés főképen a szomszéd Szakállas, Csorba, Sz. Tamás, Kengyel, Tenyő, Balla pusztákon divatozik. Van itt derék kath. és ref. tornyos templom, takarék-magtár, kisdedovó, kath. és ref. kórház, jeles vendégfogadó, helyben postahivatal és váltás Szolnok és Bánhalma közt, sör- és pálinkaház. Országos vásárt hármat tart, apr. 17, jul. 26, oct. 4-kén, mindig e napok hétfőjén, ha pedig a mondott napok vasárnapra esnének, akkor más hétfőn; a hetivásárok szerdán tartatnak, s az országos vásárokban marha- és kirakodó vásár együtt. Régente Bala-Szent-Miklósnak neveztetett a Török birtoka előtt, ki itt várat is épitett, s a sáncok nyomai s a várban levő török mecset maradványai most is láthatók. Az idevaló török őrség a szolnokival egyesülve nyert diadalt Karácsonyi György pórhadán 1570-ben. A volt török várban van épülve a kath. templom, parochia, iskola, és több egyesek házai, a templom tornya épen a török mecset alapján. Birtokosa a városnak az Almásy nemzetség osztatlan állapotban, s ide tartoznak még Szent-Tamás, Kengyel, és Tenyő puszták. A nyomtatás alatt vesszük azon hírt, hogy a török-sz.-miklósi uradalmat az Almásy nemzetség felosztotta.
