Tolna
Tolna, magyar-német m. v. Tolna vgyében, a Duna jobb partján. Hajdan kőfallal keritett királyi város volt; de a városnak nagyobb része most a Duna gyomrában hever, a minthogy vizapadáskor sok épület alapjai láthatók. – Szent István 1016-ban törvényeket hozott itt; 1463-ban és 1518-ban szinte ország gyülések tartattak; II. Lajos pedig beakarván várni a mohácsi ütközetre gyülendő egyenetlen magyar rendeket, 11 napig pihent itt csekély hadával. Nevezetesebb épületei: az urasági régi formára épült kastély, a roppant kath. paroch. szentegyház, az eltöröltetett barátok monostora, több tiszti lakok, vendégfogadók, s a postaház. Lakosainak száma 6147 r. kath., 30 n. e. óhitü, 27 ágostai, 3 reform. A magyar kisdedóvó egyesület itt állitotta fel azon intézetét, mellyen a jövendő kisdedóvó tanitók képeztetnek ki, nehány növendék az egyesülettől segedelmet is huzván. Földje termékeny; rétje kevés; erdeje elég. Az urasági birkatenyésztés nagy fontosságu. Van továbbá jövedelmes halászata, 20 dunamalma, kikötője, révje, országos s heti vásárjai, és 79 3/8 egész telke. F. u. b. Sina.
