Tata
Tata, igen régi nevezetes magyar m. v., Komárom az uj rendez szer. Esztergom vmegyében, Komáromtól délkeletfelé 1 9/16 Győrtől 3 9/16 Budapesttől délnyugotnak 4 8/16 Neszmélytől délnek 15/16 állomásnyira, az északi sarkemelkedés 47° 38´ 44˝ alatt. Utolsó postája Neszmély, hova az uradalom fiókpóstát tartván, a körülfekvő vidék levelezéseit is könnyiti. 15,290 holdra terjedő nagy határát körülveszik délről Kocs, nyugotról grébicsi puszta, Naszály és Szomód, északról Szomód, Ágostyán és Baj, keletről Puszta-Sz.-György, nagy és kis Tagyos. Erdeje nincs legelője kevés, réte a várostól északnyugotnak sok; határa általában kevés emelkedésekkel sik csupán a Naszály felé eső rész dombosabb, hol szőlőhegyek foglalnak helyet nagyobb kiterjedésben, másik kisebb szőlőhegye a felső-grébicsi határszélben lévén, ez igen jó bort terem. A város 3 részből áll: Tatából, Váraljából és Tóvárosból, mindenik külön tanácscsal lévén ellátva. Maga Tata egy különálló s több hajlatokat képező magasabban emelkedett dombon fekszik, alatta mindenfelé elterjedő márványréteg felett, többi részek alatta terülvén el. Legemelkedettebb pontja e dombnak a kalvária, az ugynevezett Sz. Jánoshegy, honnan észak és keletre keskeny rónán túl a Vértes erdő koszorús bérczei zárják a dél és nyugotnak végetlenig nyiló láthatárt. Kedves haza ez népének, mert áldott és kellemes, s a nép hite szerint is legszebb a megyében. Az egész határkiterjedésből Tatára esik 11,900, Váraljára 850, Tóvárosra 2540 hold. A tulajdonképeni Tata déli részét teszi a városnak, urbéri hely; közepe a Váralja, északi része Tóváros. A váraljaiak földesúri udvartelkeken lakó zsellérek, szolgálati tartozásaikat, jelenleg szerződés mellett pénzűl váltják meg. Van itt uradalmi gazdaság, birka és szarvas marha tenyésztés, Tatában 2, Tóvároson 1 téglakemencze. Tatában darázskő – s a Sz. János hegy alatt kisebb rétegekben törő márványkőbánya, s márványkő-simitás és faragás, egy nagyszerű sör és pálinkaház, Tóvároson egy kisebb pálinkaház, mellyekben kemény élesztő is készittetik, melly különös jóságáról hires és Budára s Pestre is hordatik. Fő figyelmet érdemelnek Tatának vizei. Tata és Tóváros közt terül el a 600 holdnál többet magában foglaló, nyúgotról keletnek tojásdad kerekségű tatai nagy tó, mellynek tengerfeletti állása 180 láb. E tó 1730-ik s következő években gr. Eszterházy Jósef által épitett nagy töltés által nyerteni mostani formáját. 1821-ben egy költséges és a tudomány ujabb szabálya szerint készitett fenékzugóval láttatván el, mellyen annak vizei egészen leeresztethetvén, a tónak tökéletes kihalászása lehetővé tétetik. Ezen tó minden 3-ik évben halásztatván, ad 1000–1200 mázsa halat, leginkább pontyot, de csukát, kárászt, sügert, sőr czompót is. A tett próbák szerint szépen tenyésznek a tok és harcsa is; legutóbb 1847-ik évi decemb. 1-én halásztatott ki. Ezen tónak nyugoti partján áll a vár. A tó keleti része, hol a gallai ér beleszakad, nádas rét, melly a baji határra is kiterjed. Ezen nagy tó veszi fel általában a vidék majd minden kisebb nagyobb vizeit. Legnevezetesebb forrása van azonban épen a vár tövében, hol emberkarnyi vastagságban buzog fel a kristály víz. Nevezetesek még az urasági angol kertben lévő források, mellyek a természettől ugy is regényes szépséggel megáldott kertet kristály vizökkel keresztül hasogatva, még kedvesebbé teszik. Fekszik pedig a kert a tóvárosi részen, a város északkeleti szomszédságában. A források egyike, melly emberderéknyi vastagságban lövelli melegen buzgó vizét ki, s melly az általa alakitott tavacskával a kert legregényesb részét teszi ki, néhány ölnyire mindjárt egy kétkerekű malom gépeit hozza mozgásba. A kert nevezetességeit szaporitják még a Cseketó, melly mintegy 30 holdnyi kiterjedésű s a kerti forrásokból veszi táplálékát, jelenleg mintegy 80–100 darabból álló hattyú seregnek laktanyául szolgál, mellyek télre, midőn a Cseketó befagy, annak szomszédságában lévő melegforrású tavacskába rakatnak át. Egyébiránt van még a kertben egy mesterséggel készült váromladék (ruina), fördőház, pokolnak nevezett grotta, melly mellett mesterséges sziklákon leeső zuhatagot képez a közel forrás vize. A határ Kocs felé eső részében vannak még több tavak; Szakáltó, Tófenék, hármaskuti tó, melly ugyan most már leeresztetvén, kaszálóúl használtatik; mezei tó, városi tó, Grébics felé az asszonytó, melly nagyságára nézve a tatai határban mindjárt a nagy tó után következik. De nevezetesebbek ezeknél a Naszály felé eső rétségen buzgó, ugynevezett fényes források; itt van a hires feneketlen tó is, melly ugyan alig foglal magában 40 négyszögölet, mélysége azonban 9 öl, 2 láb, de kifolyása kevés. Az imént emlitett fényes források száma négy; azoknak mélysége figyelmet érdemlő, tekintve főképen azt, hogy a Duna szine felett nem nagy emelkedéssel, és igy nem nagy esettel biró sikon fakadnak. Van ezenfelül a fényes forrásoktól a naszályi malom felé egy, a feneketlen tóhoz hasonló forrás is, mellynek mélysége 8 öl. Részint a nagy tónak, részint ezen imént emlitett forrásoknak szétömlő vizei, hajdan azon most emlitett sikot, Tatától egész a Dunáig ingoványos posvánnyá alakitották, de a vizeket gr. Eszterházy Jósef, a k. kincstárral, mint az almási határ akkori birtokosával egyetértve, 1747-ben a hires Mikovinyi mérnök által készitett 2000 ölnél hosszabb, most is Mikovinyi nevét viselő száritó, és egy másik fő-vizvezető csatorna által, ugy a fényes források vizeinek egy másik csatornán Naszály és az almási határban levő romai töltés felé vezetése által lecsapoltatván, több ezer holdakat tett a tatai, tóvárosi, szomódi, naszályi és almási határokban mivelhetőkké, mellyek most szántóföldekül, legnagyobb részt azonban rétekül használtatnak. A kijelelt források, különösen az angol kerti meleg források, mellyeknek hévsége télen nyáron 19–20° áll, és soha nem fagynak be, s Tóvárost erökkel keresztül folyják, olly bőséget okoznak vizdolgában, miszerint bátran el lehet mondani, hogy nincs hazánknak olly vidéke, melly vizet igénylő gyáriparra alkalmatosabb volna, mint épen Tata, hozzájárulván még ehhez olcsó napszám, olcsó élelem, olcsó tüzelő, melly utóbbit a szomszéd helyeken levő szép erdőségek kiméletére, a természet kimerithetlen kőszénrétegekkel is pótolta. Azonban a természet e dús ajándéka még aránylag gyéren van használva. Deszkametsző van Tóvároson 1, malom Tatában és Tóvároson 11, 33 kerékre, kalló pedig 8, 11 kerékre; van ezenkivül 1 fejér cserépedény és bőr-gyár.
Lakosainak száma: 12,581, ebből Tatára és Váraljára esik 7681 lélek, u. m. 4146 kath., 12 evang., 279 ref., és 72 zsidó. Tatán a kath. egyház keletkezésére nézve igen régi, azonban a sors viszontagságai miatt közbejött változatokon menvén át 1719-ben újolag alapittatott; anyakönyveit 1690-től vezeti. A főtemplomon kivül fenáll itt 1751 óta a kegyesszerzetiek temploma, 1821 óta a vár, a kastélybeli és a kalvária-hegyi kápolna. Ezen anyaegyházhoz tartoznak: Tóváros, Baj, alsó-felső Grébics, Billeg, Naszály, és Uj-malom. A ref. anyaegyház 1783-tól fogva fenn áll. Van a zsidóknak is synagógájok. A tóvárosi kath. egyházban a kapuczinusok végzik az egyházi szolgálatot; a ref. a tatai anyaegyházhoz kebeleztettek, s Tóvároson gyülekezetök és imaházuk nincs.
A lakosok Tatán és Váralján magyarok, kevés megmagyarosodott némettel, Tóvároson: szinte magyarok kevés, jobbadán megmagyarosodott tótokkal és németekkel keverve. A tatai nép igen csinosan öltözködik, férfiai csaknem általában setétkék ruházatot viselnek; fényes gomb és zsinór azonban divattalan. Bunda ritkaság, ezt még parasztok közt is a szegényebbeknél rendesen ugyan szűr, de még is gyakran köpönyeg váltja fel. Nők viseletében legfeltünőbb a setétszin s kivált az idősbek czifraságra kevésbé, inkább a becsre tekintenek. Főkötő csupán a fiatalabb kézmives nőknél látható, egyebek fejeiket fekete selyem kendővel fülök alatt kontyra csavarva, homlok bokorra kötik. Jelleme a népnek szelid, de magára büszke, többször gyanakodó, gyakran együgyü s ebből nem ritkán eredő hibája a szót nem tartás. Van Tatán urbéri tábla szerint 137 1/8 jobbágytelek, 217 telkes jobbágy, 278 urbéri házas, 117 házatlan zsellér. Váralján 61 nemes-udvar-telki, Tóvároson pedig 433 urbéri haszonbérlő házas zsellér és 70 házatlan. Összesen Tatán és Váralján 123 Tóvároson 32 nemes család.
Kézmivesek száma 1000-en felül megy, s ezek közül legtöbb lakik Tóvároson. Tatán van egy gyógyszertár, úgyszinte Váralján; helyben van egy megyei s uradalmi orvos. Továbbá mind Tatán mint Tóvároson derék piacz, vasárus, posztós, füszeres, vegyes kereskedésből számos boltok. Van mindenik helyütt egy vendégfogadó s egy casinó. Tata hetivásárt kétszer tart: Szerdán és Szombaton, mellyet kivált a vidéki németség nagy számmal látogat. Ugyan e napokon Tóvároson kisebbszerű hetivásárok esnek. Országos vásárok: Húsvét utáni első vasárnap, sz. háromság, János fővétele, és Imre herczeg heteiben esnek, mindig hétfőn barom, – kedden kirakóvásár tartatván. Tóvárosnak csak bucsúja van Porciunkula napkor aug. 2-kán.
Magának Tatának utczái rendetlenek, s kivált a félrébb esők, mondhatni szükek, ugyanezeken házai többnyire alacsonyak s nádasak; de főbb utczái s kivált piaczkörnyéke jeles, általában cserepes épűleteket mutathat, s köztök egykettő emeletes is találkozik, Tóváros utczái sokkal rendesebbek, szélesek, házai mondhatni általában csinosak, kivált Bajnak és Szőlősnek menő piacz-utczáján; egyéb utczáin különösen szép tekintetet kölcsönöz az egésznek, hogy a házak általában csaknem minden tüzfalra s egy izléssel épitvék, melly tekintetet a számos kézmivesi czimerek is felette emelnek. Tata városa csinját és élénkségét tekintve, ha a dunai mozgalmat s a vár nagyszerűségét elgondoljuk, Komáromnak utána nem áll, hanem tisztaságra azt meghaladván, hasonlít felső Magyarországon Beregszász, sőt Munkács, alsón Gyula, Szabadka csinjához s mozgalmához. Nevezetesebb épületei Tatának, az emelkedett helyen álló roppant kéttornyú kath. főtemplom, a kegyes szerzetiek szép izléssel épült derék emeletes zárdája, épen a nagytó déli partján legemelkedettebb helyen a városban, igen szép kilátással, nevezetes ennek udvarán egy kút, melly igen mélyen, vastag márványrétegen át, nagy mesterséggel furatott, – vize kimeríthetlen bőségű, s jó italú; forrását a baji Kovácshegy aljában hiszik lenni. A várostól a tóparton az ugynevezett Vaskapu vezet le Váraljára. E közt a nagy-tó nyugoti partján van a nagy sörház s szeszgyár; ezzel átellenben a grófi emeletes kastély, két végein két kis toronynyal. A keleti kis torony egyszerüen butorozott erkelyében irta alá I-ső Ferencz a bécsi békekötést, s az akkori 3 szegletes kis asztal, világos kartonpamlag most is régi állapotában szemlélhetők. Lejebb Tóváros felé van a vár, délről a nagytó, egyebütt pedig magos kőbástya alatt, mellynek belső részén a lövő rekeszek falai nagyobbrészt már ledüledeztek, széles sáncz veszi körül, melly a nagy tóból zúgókon át vizzel megtöltetvén, jelenleg halak tartalékhelyeül szolgál. E vár régi története nagyobb részt homályban fekszik. 1622–1655-ig több izben ismételt parancsok által, e vár Komárom vmegye által, Fejér és Pilis vmegyék segitségével megujittatni rendeltetett, és 100 lovasok tartására köteleztetett. Budának elfoglalása utána Törökök kemény ostrom által e várnak is birtokába jutottak s azt lerontották; később ujlag megerősittetvén, Rákóczy Ferencz követői által foglaltatott el, míg nem 1707-ben a királyi katonák lerontván falait, azt visszavették; ezután megszünvén királyi vár lenni, a várossal együtt különböző időkben különböző családok birtokába került. 1815-ben a most is birtokos gr. Eszterházy Miklós ő excja által romjaiból kiemeltetvén, ismét használható állapotba helyeztetett, s jelenleg főbb épülete a várudvar közepén, az északi végén 3 emeletes széles csonkatornyú, egyéb részeiben két emeletes várkastély épületből áll, melly mióta 1832-ben a villám megütötte, villanyfogóval is elláttatott. Ebben van a családi levéltár, az uradalmi számvevői, számtartói és mérnöki irodák. A bástyák alatt van a tömlöcz, mellyben jelenleg az uradalmi rabok száma 22 férfi és 5 nő, kik rabdolgoztató intézetökben zsáknak való fonal készitésével s annak megszövésével foglalkoznak. Van továbbá a várban a kath. rabok számára egy kápolna, mellyben azoknak minden vasár- és ünnepnap mise mondatik, és hetenkint kétszer tanitás tartatik, egy e végre alapitott káplán által. A ref. vallást-követői számára a helybeli lelkész tartja időnkint az oktatást. Tóvároson nevezetes épület a kapuczinusok emeletes zárdája, s ehhez közel nagy térségen a különös gömbölü idomra épült s derék harangokat magába foglaló kőharangláb.
A kegyes-szerzetiek zárdáját gr. Eszterházy Miklós alapitotta 1761-ben. Az alapitvány 35,000 pft, melly szerződésileg letörölhetetlenűl az urodalomnál lévén letéve, a szerzet évenkint ennek kamatját huzza; ezenkivül kap az urodalomtól évenkint 100 öl fát, 100 mérő búzát sat., a szerzeti közurodalmi pénztárból pedig 500 pfrtban részesűl. Ugyanezen kegyes tanitórendiek nagyszerü csinos házában egy fő s aligazgató s 7 rendes tanitó felügyelése s közremunkálása alatt jól rendezett nevelő intézet is van 25–30 növendék számára. A növendékek a rendes iskolai tanulmány mellett a franczia és német nyelvben, rajzolás, zene, táncz, vivás, testgyakorlat és úszásban is nyernek oktatást. A rendes iskolatanitókat s rajzmestert kivéve, a többiek világiak, s a szerzettől különválva az intézet jövedelméből fizettetnek, melly az egyes növendékek által évenkint fizetett 320 pfnyi dijból áll. A növendékek élelmezése az előljárókéval és tanitókéval közös, szállásuk a 7 rendes tanitó szobáihoz mellékelt ugyanannyi benyiló teremben van. Vannak ezenkivül mind Tatán, mind Tóvároson mindenik vallásfelekezetnek elemi oskolái.
A kórház néhány évekkel ezelőtt leégvén, helye most is üresen áll, s ujabb megalapitására tőke kezd gyüjtetni. A legközelebbi Miklós napnak, mellyet a birtokos gróf tiszteletére a helybeli urodalmi tisztség s úri rend néhány évek óta casinói gyülésében rendezett gyümölcskiállitással ünnepel, eredménye lett egy keletkező tatai gyümölcsmivelő-társaság, melly a Tatában különben is már több szép kertekben nagyobb kiterjedésben mivelt gyümölcstermesztésnek még szebb jövőt igér.
Tata feje gr. Eszterházy Miklós egy vérhatalommal birt szép urodalmának, mellyhez Tatán kivül Naszály, Szomód, Tarján, Szaár, Bánhida, Szőlős, Sz. Miklós, Ágostyán, alsó, felső Galla, Kocs, Környe, Kecskéd, Dad helységek, alsó-felső Grébics, Billeg, Sz. György, Patár, Csákány, Sikvölgy, Körtvélyes, Kapberek, puszták is tartoznak, sőt a gesztesi urodalom is innen igazgattatik.
Az itt és a vidékben kiásott régiségek bizonyitják, hogy hol most a vár és a város áll, a rómaiak idejében is város volt, mellynek neve azonban az eddig talált maradványból ki nem vehető. Illy maradvány az angol kertben egy 9 láb magas, 3 láb széles, szép metszéssel készitett régi romai kőtábla.
Reichárd hires régiségbuvár vélekedése szerint az itteni nagy tavat hajdan lacus felixnek nevezték, a mellette fekvő várost pedig ad lacum felicem. IV-ik Bélának egy 1263-ban költ okleveléből kitetszik, hogy Tatának, mellyet Sz. István Deodat grófnak ajándékozott, az előtt más neve volt, s mostani nevét Sz. Istvántól vette. Hogy Deodat gróf itt Sz. Péter és Pál apostolokról nevezett apátságot alapitott a benedictinusok számára és Tatát azoknak hagyományozta, mellynek azonban sokáig birtokában nem voltak, az kitetszik IV. Bélához intézett 1260-ki leveléből. Későbben királyi vár és birtok lett s a kir. konyha jószágául szolgált; Zsigmond és Mátyás királyoknak kedves mulató helyök volt. A török pusztitások idejében véghely volt, s hol a Török által bevétetett, hol attól visszafoglaltatott; mikor jött az 1699-ben Lászlóval mag nélkül kihalt Csáky grófok birtokába? arról itt adatok nem léteznek; 1695-ben már ugyancsak az emlitett gr. Csáky László adósságba keveredvén, peralku mellett 100 frtokban zálogczimen bocsátotta által bécsi lakos Baráth Ádámnak, megegyezést adván neki kir. jóváhagyás kérésére és szabad épitésre. Későbben azonban kir. adományképpen Krapff Ferencz Jósef hadi tanácsnok és fia Krapff Ferencz Jósef Gáspár császári asztalnok és austriai gubernialis tanácsos birtokába jutott.
1717-ben már b. Krapff Ferencz Jósef részére történik ugyan itt végrehajtást igazitó parancs mellett becsű, s bizonyos alapitványi tartozásra nézve végrehajtás, melly alkalommal egyebek között két czigány 50 ftra becsültetett, és a nevezett alapitványi tartozásban végrehajtásba is foglaltatott.
1727-ben b. Krapff családtól a tatai birtokot a hozzátartozandó urodalommal együtt néhai országbiró gr. Eszterházy Jósef megvette.
1746-ban gr. Eszterházy Jósef e jószág vételét kir. adománylevéllel is megerősitette.
Még gr. Csáky tett Tatában 11 udvartelekkel érdemdijazást (inscriptiot) melly II. Leopold jóváhagyását is megnyerte. Ezen nemes udvar-telkek most is fennállanak.
