Felső-Tárkány
Felső-Tárkány, magyar falu, Borsod vármegyében, Miskocztól 2 10/16, Egertől 9/16 állomásra, a Bükk hegyek latt, a megye nyugoti szélén, egy igen kies és tágas völgyben, Határkiterjedése 15,275 hold, mellyből 124 h. beltelek, 1129 h. szántóföld, 450 h. rét, 13,282 h. erdő, 290 h. szőlő. Urbéri föld s rét 1310, majorsági 99. A nevezetten kivül birnak a lakosok kivételes (exemta), földek czime alatt 170 h. szántóföldet és rétet. A szőlő kilenczed dézmás, a legelő az erdőben közös. A föld ámbár 3-ik osztályu, mindazáltal a lakosok ipara mellett minden kaszálós neműt s egyébb gazdasági növényt is megterem. Az állattenyésztés szinte meglehetős lábon áll, mennyiben itt különösen jó lovak, s szarvasmarhák tenyésztetnek. Lakosok összes száma 1512 l. kik mind r. katholikusok. Telkes gazda 86, zsellér 83, lakó 5, Megjegyzésre méltó, hogy a felső tárkányi nők igen tiszták, s csinosak, s átalában szépek. A r. kath. anyaegyház 1705-ben ujittatván meg, anyakönyvei ugyanezen éven kezdődnek. Nevezetes épületei a helységnek, az igen csinos r. kath. templom, mellynek oltárai helybeli márványból készültek; csinos paplak, és községi takarék magtár. A helységtől néhány percz távolságra állott hajdan egy pompás Fuor Contrasti nevü mulató kastély, mit azonban még gr. Eszterházy Károly, ki 1761-től 1799-ig volt egri püspök, lerontatott, köveiből az egri lyceumot épittetvén. E kastélyról e két diák vers maradt fen. 1-ör Fuor Contrasti, panem Christi devorasti, hihetőleg azért, mivel a kisebb papságnak is megadóztatásával épülvén, sok jó pénzt felemésztett. 2-or Des Pallas Musis, hic otia hassis. E vers az épület lerontásakor készülhetett, amidőn kövei a Lyceumhoz használtattak fel. A kastélynak most már csak helye látszik: de a körűlte levő kaszáló most is nagykert nevet visel, és igen hihető, hogy a még jelenleg is gond alatt levő, 10–12 holdnyi szép park, hol az egriek nyaranta sok jó napokat élveznek, a nevezett kastélykert maradványa. F. Tárkánynak ez a része igen regényes. Meredek márvány szirtek, felügyelet alatt lévő nagy tó, angol izléssel rendezett fasorok, a legközelebbi szirtből eredő két nagy forrás csergő patakja sat. elragadó látványt készitenek. Vannak itt mulató szobák s tánczteremek: s csudálni lehet hogy a fördőintézet még eddig hiányzik. Az emlitett két nagy forrás vize alig négy percznyi távolságra felbuzgásától, egy liszt- és egy fűrész-malmot hajt E mulató hely szomszédságában kezdődnek az uraság vadaskertei; egyik szarvasok, dámvadak, őzek s nyulak, mások vaddisznók tanyája. Nevezetes csucs a határban a Peskő, mellynek sziklatetején saskeselyük tenyésznek, alatta pedig 145 négyszögöl körűl foglaló barlang van. Továbbá emlitést érdemel a helység déli oldalán elnyuló várhegy, mellynek tetején hosszában mintegy 300 folyó ölre nyuló bástya alakú épitmény látható. Ez hihetőleg az egri várerősséghez tartozott. Van itt szürke márvány és palakő-bánya, azonban jelenleg egyik sem miveltetik. Továbbá találtatik nagy mennyiségü mészkő; a hegyeken pedig sok szemericzefa (rus chotinus) terem, mellynek levelei bőrfestékül használtatván, a pesti bőrgyárosok és kordoványosok (tobakosok) által legjobb minőségűeknek dicsértetnek. Birtokosai a helységnek: az egri érsek.
