Szent-Benedek
Szent-Benedek, magy. falu, Pest és Solt egyesült megyében, az ugynevezett Sárközön, Kalocsa határával szomszédos, 847 reform., 411 kath., 8 zsidó lak., ref. és kath. anyaegyházakkal. Határa 2330 hold, mellyből szántóföld 950 h., rét 635 h., veteményes kert 60 h., erdő 20 h., közös legelő 400 h., uradalmi szántóföld 40 h., rét 25 h., erdő 200 hold. Egész földe róna, sőt lapály annyira, hogy a lakosok a helységtől mintegy 200 öl távolságra fekvő Duna kiöntései ellen 1 1/2 öl magas dombocskákon kénytelenek sövényházaikat készíteni, s néha még innen is kiszoríttatnak, mint a közmondás tartja, „Uszód úszik, Benedek bukik”. Egyébiránt az összes kaszálló, legelő és fél szántóföld illetőség a helység közelében, fél szántóföldi illetőség pedig a helységtől 2 mfld. távolságra fekszik. Minősége fekete agyag, melly mindent bőven terem, ha árviz nem bántja, azonban a zöldség-termesztés nagyban és kereskedésre üzetik. Szénája sok de sásas. A Dunán át Tolna vmegyébe révje van Biskó nevü: továbbá a határ bővelkedik mocsárokkal, s különösen a falu alatt elterjedő Pecze tó igen ártalmas a közegészségre. Birja a falut a kalocsai káptalan. Ut. postája Paks.
