Szent-András
Szent-András, magyar falu, Békés vmegyében, az egyesült Körös mellett, melly ezen helységet félhold formára keletről délre, és éjszakra két egyenlő ágakra szakadva körülfolyja. Szarvashoz nyugotra 1/2, Pesthez 16, Gyulához 7 mfldnyi távolságra, 2880 r. kath., 1127 ref., 15 evang., 130 zsidó lak. Igen régi helység, mert 1550-ben már Oláh Miklós említi Hungáriájában, 1561-ben a királyi conscriptio szerint volt benne 45 porta, s birtokosai voltak Glesán Miklós, Paksi Kristóf és Lajos, Ujlaki Sebestyén. Elpusztulván ez is a 17-ik század végén, 1719-ben kezdték ujra megülni nehány Kabáról, Bihar vmegyéből, ide költözött reformatus lakosok. Ugyan ekkor kathol. és evang. tótok is szállongtak ide, de későbben ez utóbbiak Tót-Komlóst ülték meg, a katholikusok pedig egészen elmagyarosodtak. A helység rendetlenül van épülve, utczái szűkek, házai szerteszéljel és szegény készületüek. Nevezetesebb épületek benne a kath. és ref. templomok, paroch. ház, a b. Rudnyánszky, sz. györgyi Horváth, Szakál, Cseh Ferencz földesurak szép házai, mellettök lévő csinos és hasznos kertekkel. Sz. András határának mennyiségét mutatja az itt következő leirás, melly az 1774. 16. aug. történt, s 1775-ben felsőbb helyt helyben hagyott kimérés szerint történt; egy urbéri teleknek belső járandóságát 2 holdjával, külső járandóságát 58 holddal számlálván, a régi urbárium első pontja szerint: 79 2/8 urbéri sessiók intra- s extravillanuma tesz 3554 hold 750 négyszögöl, jó és hasznos, 1200 hold 550 négyszögöl szíkes és vizenyős, összesen 4755 hold. Házas zsellérek intravillanuma tesz: 11 h. 248 négyszögöl, jó és hasznos 20 h., szíkes és vizes összesen 31 h. 248 öl. Uradalmi allodium tesz: 360 h. 4 öl jó és hasz., urbarialis kenderföldek tesz: 60 h. 426 négyszögöl. Közönséges és szabad fundusok: 453 h. 1253 négyszögöl jó és hasz., 13 h. 83 négyszögöl szíkes és vizes, összesen 467 h. 36 négyszögöl. Közönséges legelő: 4530 h. 254 négyszögöl jó és hasz. Ehez tartozó laposok: 998 h. 958 négyszögöl szikes és vizes. Körös vize mellett lévő és legelőhöz tartozó zugok: 712 h. 425 négyszögöl szikes és vizes. Vizállás s fertők: 332 h. 625 négyszögöl szíkes és vizes. A Körös vize foglal el: 312 h. 236 négyszögöl. Országutak: 152 h. 418 négyszögöl jó és hasznos. Összesen: 9122 h. 153 négyszögöl jó és hasznos, 3608 h. 1257 négyszögöl szík. és vizes; mindössze: 12,730 h. 1410 négyszögöl.
A legelőből későbben curiáknak kiszakíttatott 84 hold, nemkülönben 1814-ben uj szőlőknek 414 hold 563 négyszögöl, és igy maradt 4031 hold (1600 négyszögölével számitván), 991 négyszögöl legelő. A helység tart 1600 darab szarvasmarhát, 1000 lovat, 8000 juhot és birkát, 600 sertést, de nem mind tulajdon legelőjén, hanem haszonbérbe is szokott venni. A föld tulajdonságára nézve fekete porhanyos agyag, melly minden trágyázás, ugar nélkül is bőven terem csupán egy felturásra, (mert csak egyszer szántanak, s akkor is rosszul). A búza különösen aczélos, sikeres, s azért a pesti zsemlyesütőktől nagyon becsültetik. Bora kedves ízű; szőlőskertjeikben sok megygy, cseresznye, alma, szilva terem, de fanemesitéssel nem sokat bajlódnak. A Körösben rákot sokat fognak, de halat kevesebbet. Czéhbeli s nem czéhbeli mesterembereket 60-on felül számlál. Fában nagy szükséget érez. Földesurai a helységnek néhai Paksy Miklós örőkösei, u. m. sz. györgyi Horváth, b. Rudnyánszky, b. Mondbach, Rosty, Cseh, Kürty, Szakál, Csabai, Tótváradjai, Kornis, Daróczy s m. számosan.
