Szederkény
Szederkény, magyar falu, Borsod vmegyében, közel a Tiszához, a Sajó beleszakadásánál, Miskolcztól 1 14/16 állomásra, Szöged, Sajó, Örös és Kisfalud szomszédságában, róna vidéken. Használható földe 10,197 1/2 hold, mellyből 1435 h. szántó föld, 8762 1/2 hold rét és legelő. Felszabadult jobbágy telke 29 3/4. Lakosa: 1141, ebből 71 r. kath., 5 g. kath., 1043 ref. 3 evang., 19 zsidó, ref. anyaegyházzal. Birtokosok gr. Erdődy György, özv. Fáy Barnabásnő, gr. Fáy István. A határ minden gabonát bőven terem, kevéssé szíkes, azonban kivált bő legelője jó, s baromtenyésztésre igen alkalmas. Van három tava, s a Tiszában bő halászata, de az árvizektől is sokat szenved.
1651-ben Lorántfy Zsuzsánna e helyet, mint pusztát ajándékozta 32 hajdu családnak, később is e hely a Rákócziaktól több kedvezéseket s kiváltságokat nyert, különösen 1703–1704– és 1705-ik évekről, melly időről e hely város név alatt is fordul elő. Rákóczy halastavának helyét a Tiszán tul a Kisfaludi határban a Tetemvár körűl most is mutogatják. 1733. máj. 26-káról emlékezetes az iszonyu szélvész, melly a házakban és fákban iszonyu pusztitásokat okozott. Mint Rogerius váradi kanonok munkája 28. fejezéséből kitetszik közel e helyhez ment végbe IV. Bélának a tatárokkal való szerencsétlen ütközete, hihetőleg a sajó-szögedi határnak e helységgel határos része az időtől nyerte a Tábor föld nevezetét.
