Szathmár-Németi
Szathmár-Németi, vagy csupán Szathmár, egy a legrégibb s legnevezetesebb királyi városok közül, Szathmár vmegyében, Debreczenhez keletre 12 mfd. távolságra. Szathmárt Németitől a Szamos választotta el hajdan, s az elsőt már Árpád magyarjai mostani helyén találták, a mellette későbben épült Németit a Sz. István nejével Gizelával bejött németek szállották meg, a mint ezt II. András leveléből láthatni; aztán Szathmár Németivel összekapcsoltatván, egy szabad királyi várossá lett 1715 109 cz. A mostani szabályozás után, a Szamos már nem a két város közt, hanem Szathmár alatt délről folyik. Nevezetesebb épületei: a r. katholikusoknak ujan kiigazitott székes egyháza, melly jelenleg a magyarországi legszebb templomok közé tartozik; a reformatusok és g. katholikusok két-két szentegyházai, a kath. püspöki kastély és seminarium; a katona leány-nevelőintézet és apáczazárda, az irgalmas szerzet zárdája, szegények intézete, városház, rom. kath. lyceum és ref. gymnasium, sóház, postahivatal, és a városnak még épités alatt levő szinházi s casinoi épülete. Házak száma 1840. Népessége volt 1845-ben 14,446, kik közt nők 5599; férfiak, rom. és gör. katholikusok 3077, ágostaiak 70, reformatusok 5594, n. e. óhitüek 8, zsidók 128. Nyelvökre általában magyarok. Polgárok száma 450, köztök 40 választott polgár. Fő foglalatosságuk a kézművesség, kereskedés, föld és szőlőmivelés. A czéhes mesteremberek száma 1142, s ezek közt 368 csizmadia, 292 gubás, 156 timár, 81 kenyérsütő, 61 kádár, 29 mészáros stb. Kereskedő van 44, u. m. 8 fűszeres, 12 rőfös, 3 vasárus, 1 bőrkereskedő, 20 apró kalmár. Gyógyszertár az irgalmasbarátokéval együtt 4. Gyára egy sincs, a városi sörházat ide nem számitván. – Határa 30,000 holdat foglal el 1600 négyszögölével számitva, s ezekből a belső telek 560 hold. Szántóföldei fekete agyagosak, felette termékenyek, s 14,000 holdat foglalnak el, réteik kövérek, s a gyümölcsösökkel, szilvásokkal együtt 6260 kaszásra terjednek; öt darab erdeje többnyire tölgyfákból áll, s 6102 holdat foglal el. A Bikk aljában, a várostól 3 órányi távolságra, az erdődi határral érintésben vannak szép renddel helyezett szőlőhegyei (4967 kapa), mellyek nem magosak, bennök kő épen nem találtatik, s igen termékenyek. A szőlők nem tőkére, hanem karikára müveltetnek, és igy egészen másképen, mint hazánk más bortermő vidékein. – A Szamos vize a határt hasítván, sok kerületet képez, s a közöttök levő gazdag gyümölcsösök lankáknak neveztetnek. Haszna e folyóviznek a malmok forgatásában, harcsa, potyka, csuka, a hires kecsege és tok halak fogásában és árjai által okozott földek, rétek, gyümölcsösök kövéritésében helyeztetik. De kártételei is tetemesek, s a város 10 ezer ölnyi töltést kénytelen tartani. A határ többi részét közlegelők teszik. Jótékony és tanuló intézetei: a szegények kórháza, változó számu betegekkel; az irgalmas szerzet 8 baráttal és 18 betegágygyal; r. kath. püspöki lyceum és kir. gymnasium; reform. gymnasium; katonaleány-nevelde, 30 apáczával és 70 leánynyal; kis katonanevelde készülőben; több romai, gör. kath., és reformatus elemi tanodák. Takarékpénztár, 500 részvényre, 20 pfrtjával. A város jövedelme 1844-ben 86318, 1845-ben 78008 forint. volt ezüstben, s ez jött a korcsmáltatásból, sörházból, hidvámból, 7 vizimalomból, mészárszékekből, makkoltatásból, piaczi jövedelemből, Oroszteleken és Rézteleken birt jószágokból, stb. – De lássuk már röviden a város történetét és viszontagságait is. – 1217., 1230. még királyi erősség vala. 1203. II. András a zothmári németeket, kik Gizela királynéval jöttek be, igen szép szabadságokkal ajándékozta meg. 1261. V. István királynak mulatóhelye volt, s a szathmár-németieknek 1264. nevezetes szabadság-levelet adott. – 1330. hogy a németiek kir. vadászok voltak, irja Katona 8. k. 517. lap. – 1411. a város több magyarországi várakkal s helyekkel együtt Belgrádért cserében adatott György serviai despotának. 1164. Szathmáron pénzverő kir. kamara volt. 1501. II. Ulászló fenyegető parancsolatja által védelmezte a városiakat Geréb László erdélyi püspök ellen, ki a dézmák ki nem adása miatt a misemondást, gyónást, s egyházi temetést megtiltotta, s a halottakat a föld szinén bűzhödni hagyta. 1543. I. Ferdinand Szathmárt Báthori Andrásnak, Kristófnak, Istvánnak ajándékozta, kik a várat a Szamos szigetén fölépitették. 1558. Izabella, Zápolya özvegye a lakosokat minden huszad, harminczad, s más vámok fizetésétől fölmentette; Balassa Menyhértet fő-kapitánynak tette, s Nagybányát három vmegye dézmájával neki adván, lakásul Szathmárt rendelte, de ez a várkatonákat maga részére hóditván, s várat Ferdinand részére elfoglalta. Megbosszankodván ezen Zápolya Zsigmond, Szathmárt török segitséggel keményen ostromoltatta, de Zay Ferencz kapitány vitézsége miatt sikertelenül. 1564. Balassa, katonáival Kassa vidékére rándulván, Báthori István, Váradról szekereken vitt katonákkal, a lakosok egyetértésével estyeli csordahajtáskor a várat hirtelen meglepé és visszafoglalá, lekonczolván előbb a német katonákat, s rabságba ejtvén Balassának nejét és gyermekeit. 1565. Svendi Lázár és Báthori András a vár visszafoglalására nagy erővel közelgvén, ezt Báthori István felgyujtatván, oda hagyta, s katonáival Váradra költözött, s igy a várat Svendi ismét felépittette. 1622. a szathmári vár Bethlen Gábornak békekötésnél fogva átadatott. 1645. a linczi békétől fogva Rákóczy György fejedelem nyerte el, ki a városiakat a közadótól fölmentette. – 1646. Rákóczy György elnöksége alatt, a reformatusok hires egyházi ülést tartottak itt, mellyre 115 predikátor jelent meg, s Geleinek az egyháziakban szabott rende helybenhagyatott. 1657. jun. 26. a szathmáriak Rákóczy jószágait tüzzel vassal pusztitó lengyelekkel egyességre léptek, hogy pogány módra ne sarczoltassanak, s elégedjenek meg 2600 tallérral. 1659. a várat I. Leopold megbizottai általvették, s ekkor ujabban megerősittetett. 1660–1663. e környéken nagy pusztitást teve a tatár, s Szathmárt is fölgyujtotta. 1668 I-ső Leopold megparancsolá, hogy a városban lakó nemesek szinte mint más polgárok adót fizessenek, s katonát tartsanak; ellenben a városiak a vármegye gyüléseiből ki ne zárassanak. Ugyan ez évben a vármegye gr. Nádasdy Ferencz országbirájához intézett levelében keservesen panaszkodik a szathmári német őrsereg erőszakoskodásai ellen, s kéri ezeket magyarokkal felváltani. 1669. az elkeseredett nemesség a gombási erdőben lesben állván, a zsákmányra kirándult német katonákat megtámadta, nagy részét felkonczolta, vagy a Szamosba fulasztotta. 1680 Apaffy Mihály 24 ezer törökkel, erdélyiekkel a várat egy holnapig ostromolta, de sikertelenül. 1682 Tököly Imre fegyverszünés alatt a várat hadi fortélylyal kezére keritette, de már 1684-ben katonái I. Leopold seregeinek feladák. 1686 a vérengzéséről s kegyetlenségéről ismeretes Caraffa Antal cs. tábornok Szathmárban szállásolt, s itt egy év alatt annyira sarczolá a szegény népet, hogy ez neki többet fizetett ekkor (61,033 ft. 20 k.) mint mikor királyi várossá lőn (41,773 ft. 33 denárt). 1703 Rákóczy Fer. vezérlése alatt felkelőket b. Károlyi Sándor és Bekker cs. tábornok Szathmárnál elszélesztették; de később a vár gr. Forgács Simonnak, Rákóczy vezérének a német katonák által, alku mellett, hogy hadifoglyok maradjanak, átadatott; s ekkor a városiak részint a németek, részint a kuruczok pusztitásai által véginségre jutottak, s szőlőhegyeikbe költöztek ki. 1705–1706. Rákóczy több izben unszolá a várost, hogy a várat rontsa le, de sikertelenül. Végre 1711-ben Károlyi Sándor csakugyan elhányatta. Ugyan ez évben a békekötés, melly Debreczenben kezdetett, Károlyban folytattatott, Szathmárban bevégeztetett, gr. Pálffy János nádor közbenjárására, mellynek következtében Majténynál 12,000 válogatott magyar fegyverét letévén, I. József hűségére esküdt. 1804. az egri püspöki egyházmegye feloszlatván, Szathmáron is állittatott egy uj r. kath. püspökség, mellynek megyéje kiterjed Szathmár, Marmaros, Ugocsa, Beregh, Ungh vármegyékre. A káptalan, melly 6 rendes kanonokból áll, az 1832/6 23. törvényczikk értelmében hitelességi kiváltsággal ruháztatott fel.
