Rosály, magyar falu, Szathmár vgyében, ut. p. Szathmárhoz északra 2 1/2 órányira: 58 romai, 172 gör. kath., 242 ref., 27 zsidó lak., reform. anyatemplommal. Kelet felől hosszu apró homokos dombok, dél felől sík mező és szép rétek kiesítik. – A Sár vize a falut kettéhasitja; földe termékeny; rétje elégséges; erdeje derék. A Sár vize nagy mocsárt csinál, melly a Szamos áradásakor halakban és csikokban dús. A helységnek szinte derekán épűlt volt hajdan az azt biró uraságnak ékes lakhelye várformára, két emeletre s négyszögre, távolról szállitott termés-kövekből. – Az udvara, mint most is látszik, nem nagy volt, nagyobbára elfoglalván azt az épület, mellynek most csak romjait láthatni. A kastély erős sánczaiban a Sár vize folydogált, észak és kelet felé egy nagy kert volt, mellyek közül az elsőt a sánczok, a másodikat a Sár keritették. Az udvar négy szögletein 4 bástyáik voltak. – Ezen várkastély feje volt 49 faluból álló nagy uradalomnak, mellyet a rosályi Kun nemzetség birt, azonban 1445-ben felét Kusali Jakch Mihály kérte fel. 1524-ben pedig ugyancsak felét bélteki Drágfy János kapta kir. adományban, hanem későbben a Kunok ismét vissza helyeztettek. – Mostani földesurai e helységnek a Kun nemzetség leány ágon lévő ivadékai: Maróthy Pálnő, gr. Majláth, Eötvös, Lónyay, Pogány, s m. t.