Sajó-Petri
Sajó-Petri, orosz-magyar f., Borsod vmegyében, igen lapos vizenyős helyen, Miskolcztól 12/16 állomásnyira. Határának területe teszen 1,808,076 négyszögölet, mellyből belső telek 25 h. 188 négyszögöl, szántóföld 323 h. 1061 négyszögöl, legelő 51 h. 370 négyszögöl, erdő 283 h. 627 négyszögöl, rét s mocsáros vizállás 822 h. 1030 négyszögöl, összesen 1056 hold 876 négyszögöl. Urbéri egész telek van 13 3/4, minden telket réttel együtt (a rét is hol csak feltöretik s szántóföldnek használtatik); 48 holdra számitván tészen 660 holdat; allodialis szántóföld nincsen. A helység határának tagositása most van foganatban. – A föld minősége sok féle, van jó fekete agyag, homokkal vegyes föld, terem tisztabuzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát, mindenféle hüvelyes-veteményt, mezei gazdasága jó állapotban van, mivel a lakosok szorgalmasok; az állattenyésztés csak a helybeli szükségre űzetik. A lakosok legnagyobb része földmivelésből, és napszámból él, ezenkivül foglalatosságuk szekerezés mesteremberekkel vásárokra és kereskedői árukkal Pestre, Kassára, Debreczenbe; a nőnemnél a mezei munkán kivűl fonás, szövés. Lakosok száma 896, u. m. rom. kath. 366, óhitü 521, zsidó 9; ezek közül r. katholikus férfi 150, nő 196; óhitü férfi 250, nő 271, uj magyar férfi 8, nő 12; zsidó férfi 4, nő 5. Telketbiró gazda van 77, házas zsellér 52, házatlan 12, kontár kovács 2. – A helység határát keresztül folyja a Sajó vize, mellynek szabályoztatása ohajtandó volna, mivel rendkivüli áradásaival a szántóföldeket, sőt a helységet is kevés házakat kivéve elönti s összedönti, mellynek szomoru példája csak most harmad éve is megtörtént. – Van egy óhitü temploma paplakkal, normalis oskolája, egy korcsmája. – Fele részét birja a királyi kincstár, felét pedig a helytartó tanács, vagy a vallásos alapitvány, melly most haszonbérben van.
