Pest
Pest, németül Pest, latinul Pestinum, királyi város, Pest-Pilis vmegyében, s egyszersmind legnagyobb, leggazdagabb, s legnevezetesebb városa Magyarországnak. Fekszik egy homokos térségen, a Duna bal partján, Budával átellenben, mellyel Europának egyik legelső remekmüve, egy pompás lánczhid által köttetik össze, Bécshez 36, Debreczenhez 24, Kassához 32 mfdnyi távolságra. Első eredete bizonytalan, de több történetiróink állitják, hogy a romaiaknak már itt gyarmatuk volt Transacincum név alatt. Béla névtelen jegyzője szerint pedig Toxus idejében vár vagy erősség volt, s mint illyent az emlitett fejedelem Billa és Baks testvéreknek ajándékozta. I Geyza alatt 1047–1077 a pesti vizivám, az ó-budai templom jövedelméül rendeltetett. 1233-ban a domokos szerzetesek Pesten szentegyházat épittettek. 1241-ben már mint gazdag virágzó várost a tatárok elpusztitották. Azonban IV. Béla ujra külföldieket leginkább németeket hiván be: csakhamar lábrakapott, ugy hogy 1255-ben a pesti posztósok a fejérváriakkal vetélkedhettek. 1395-ben Zsigmond vásárok tartására kiváltságot adott. 1458-ban a 14 éves Corvin Mátyás, főkép a Duna jegére állitott 20000 főre menő sereg kiáltására, az ország Rendeitől királynak választatik. 1500.–1505. országgyülések a Rákos mezején. 1514. a várost Dósa György vezérsége alatt fellázadt parasztok égetik, rabolják. 1526. a mohácsi ütközet után Soliman Pestre is általjött, ugyan itt hidat veretvén a Dunán. 1530. először épittetik török mecset. 1551. a törökök visszafoglalván Pestet I. Ferdinand seregeitől: ezt 60 évig szakadatlanul birják. 1602. elvette ugyan kis ideig Roszwurm császári vezér; de 1605-ben ujra török kézbe esett; s ekkor a legnagyobb nyomoruságra jutott. Igy nem volt egyetlenegy ház, melly egész vagy ép lett volna; torony vagy szentegyház nem ékesitette a várost; a város közepét büzhödt árok vágta ketté; a keritések sövényből és sárból valának; kevés és rosz emberek lakták; kereskedésnek hire sem volt. Mellyre nézve Bocacius, ki Bocskay Istvánnak Mehemed vezérrel való összejövetelében kisérője volt, Pestet: „valóságos pestises tanyának nevezé.” 1686. jun. 18-kán Budára költözvén át a Török, Pestet végképen és örökre elhagyá. Ez emlitett esztendő után uj lakosok, nevezetesen magyarok, de számos ráczok és németek is telepedtek le, mint ez látható a polgárok névjegyzékéből, melly 1686. óta a város levéltárában épségben őriztetik. 1703. oct. 23-kán, azaz egyidőben Budával ujra királyi városi rangot nyer. 1724. a királyi tábla és hétszemélyes főtörvényszék, 1784. pedig a magyar királyi egyetem Pestre tétetik. 1741. 1775. 1789. 1795. 1797. 1811 években a megáradt Duna a várost elboritván, tetemes károkat okoza; de mind ezeket felülmulta az 1838-ki borzasztó árviz, melly 2000 háznál többet döntött le, s alig maradt ház, melly kisebb nagyobb részben meg nem rongáltatott volna; holott 1775-ben, melly azelőtt legnagyobb árviz vala, csak 561 épület dült össze. II. Károly, Maria Therezia, de főleg II. József alatt szépülni, s nevekedni kezdvén: azóta naprul napra sebes léptekkel halad előre, annyira, hogy a népesség 70 év lefolyása alatt hétszer többre nevekedett, mint alább meglátandjuk. Az 1848/9 magyar forradalomban, Pestnek története az országéval csaknem egy levén, ezt pedig még most minden részrehajlás nélkül megirni a lehetlenségek közé sorozván: ennek higgadt, igaz adatokra épült rajza, jövőre tartatik fel.
Pest jelenleg elosztatik a belső városra, és Lipót, Terézia, József, Ferencz, s az ujan létesitendő Fedinand külvárosokra. Utszáinak száma 269, ezekből 116 egészen kövezett, nehánya négyszegü gránitkövekkel; 112 éjjeli világitásban részesül. Házak száma a város külső telkein (városliget, kertek), levőkkel együtt 5157. Piaczai közt első helyet érdemel az Ujpiacz a Leopold városban. Ez mind szépségére, mind nagyságára az elsőbbekkel vetélkedik Europában; 12 szentegyházai közül azonban egy sincs, melly épitészeti tekintetben figyelmet érdemelne. Ellenben a dunai lánczhid, mint illyen egész világon első helyen áll, s valódi remeke az épitészetnek. Épittette ezt egy részvényes társaság, melly főleg gr. Széchenyi István fáradhatlan munkássága által jöhetett létre, s épitője Clark Ádám angol épitész. Az összes költséget a kisajátitás s más nemü kérdések miatt még most meghatározni nem lehet, de körül belől 7 azaz hét milliom pengő forintra rughat. Középületei közt többen vannak jelesek: Illyenek a rokkantak vagy Károly kaszárnya olasz izlésre; a tüzérek roppant kaszárnyája vagy az ugynevezett Uj épület, 9 udvarral, mellyek közül a középső 180 négyszögöllel még nagyobb mint a fentebb emlitett uj piacz. Az ujan kiigazitott városháza magas szép tornyával. A vármegyeháza. A nagy városi német szinház 1847. febr. 2-kán leégett, s az 1849-ki Budavár ostroma alkalmával még jobban megrongáltatott; de még is annyira kijavitva van, hogy benne játszhatnak. A magyar szinház szép és csinos izlésű épület. A magyar nemzeti muzeum roppant épülete; a Ludoviceum, a kereskedőház a dunaparti rakpiaczon. Általában pedig a Dunapart s a Lipót város annyi és olly csinos izlésű magánlakházakat s palotákat mutathat, hogy e része Pestnek akármellyik europai székesváros szebb részeivel méltán versenyezhet. – Népessége sebesen növekedik. Igy 1780-ban még csak 13,550 ember lakta; 1799-ben már 29870 lelket számlált; 1819-ben 47188 számra növekedett; 1835-ben pedig 66788 rendes lakosa volt. A mostani katonai összeirás eredménye még közölve nincs; de annyi bizonyos, hogy 1848-ban a népesség, mindent összeszámitván 120,000 lélekre felment; ámbár ugyanekkor a hivatalos összeirás 88,618 lakost talált, de kihagyván az összeirásból az ideiglenes lakókat, idegeneket, tanulókat, korházi népességet, katonaságot, stb. Ez összeirás után vallást illetőleg volt 68985 romai katholikus, 2027 ágostai, 1694 reformatus, 799 n. e. óhitü, 10,029 izraelita, 4972 különféle hitü, de nem romai katholikus, 112 papi személy. A különféle hitü de nem kath. lakosokból hihetőleg legnagyobb rész az ágostaiakra és izraelitákra eshetett, mert ezek a hivatalos összeirásban csekély számmal tétetnek ki, sőt reformatusok is jóval többen vannak a kitett számnál. Az összes népességből esett a belvárosra 17,146, Lipót városra 11,800 Theréz városra 34,815, József városra 16,874, Ferencz városra 7983, összesen 88,618. Nyelvileg nem levén összeirva, ezt majd a mostani katonai összeirásból tudhatjuk meg: azonban bizonyos, hogy e tekintetben legszámosabbak a németek, aztán a magyarok: jóval kevesebb tót és szerb; ámbár kevés lakosa van Pestnek, ki a magyar és német nyelvet együtt nem beszéllené, vagy legalább nem értené. Tótok főleg a József külvárosban laknak. Nem lesz érdektelen ez összeirásból a különböző foglalatosságu egyéneket is közölni. Volt tudniillik Pesten lelkész 112; táblai ügyvéd 556, s ezek közt 186 egyszersmind váltó ügyvéd; 144 orvostanár; 10 sebész; 22 arczkép és történet festő; 6 kőmetsző; 32 hangász; 3 könyvnyomó, most 5, 10 könyvkereskedő, 332 czipész; 305 német, 19 magyar szabó; 109 asztalos, 61 lakatos, 25 kovács, 25 órás, 28 aranyműves, 14 ezüstműves, 94 halász, 52 mészáros, 69 hentes, 34 molnár, 31 szűcs, 45 pék, 19 kárpitos, 12 bőröndös (Taschner), 11 rézműves; 15 bádogos, 18 nyerges, 12 német, 6 magyar szíjgyártó, 12 magyar, 12 német timár, 15 épitőmester, 94 bérkocsis, 34 kávés, 18 czukrász stb. A kézmüvesek száma összesen 7694, mestereket, legényeket, inasokat, s az izraelita kézmüveseket is egybevéve. A kereskedők száma pedig a 2000 meghaladta, s ezek közt vala keresztény nagykereskedő 114, izraelita nagy kereskedő 126. A számos gyárak közül emlitendők egy nagyszerű czukorfinomitó, a pesti József hengermalom nagyszerű vasöntödéjével együtt, melly a mult őszszel leégett ugyan de helyreállitásán erélyesen müködnek; 1 nagyobb és 5 kisebb selyemgyár; 8 nevezetesebb gyapju- gyapot- és fél selyem szövetgyár, a keletkezőben levő kincstári roppant szivar- és dohánygyár; 10 szivar, 2 vegykémiai, 3 bőr, 3 kocsi, 1 viasz, 1 stearingyertya, 2 posztó, 2 pakfong, 6 gépgyár; a számos szesz, olaj, eczetgyárakat nem is emlitvén. De Pest sebes növekedését s mind inkább gyarapodó virágzását főkép kereskedésének köszönheti, melly hazai nyers termékekre nézve, bizonyosan legfontosabb egész osztrák birodalomban. S e virágzó kereskedést hatalmasan előmozditja a hajózható Duna, a mind inkább szélesebb kört foglaló gőzhajók és vasutak, melly utóbbiak közül a délkeleti egész Bécsig megnyittatott, a kereskedelmi bank, takarék-pénztár, s több váltóházak és biztositó-intézetek; s az évenkint tartatni szokott 4 országosvásár, mellyek különösen gyapjura nézve annyira fontosak, hogy e tekintetben Pest Boroszlót, Lipcsét, és Berlint is felülhaladta, miután itt évenkint középszámmal 120,000 mázsa gyapju adatik el. Tudományos intézetek közül megemlitendők a magyar királyi egyetem, a magyar tudós társaság, a magyar nemzeti muzeum, mind a három igen számos több ezerekre menő könyvtárral, s más természet és ipari gyűjteménynyel; a kath. királyi nagy gymnasium 8 osztálylyal, mellyben a kegyes szerzetbeli atyák magyarul adják elő a tudományokat; az ágostaiak gymnasiuma; kir. tanitóképző-intézet; kir. ipariskola, mellyben oktatási nyelv a német; kereskedési iskola, 9 romai kath., 1 ref., 3 n. e. óhitü, 2 izraelita elemi tanoda; a példányintézeten kivül 8 kisdedóvó, s végre számos nyilvános és magános fi és nőnevelő intézetek és iskolák. Általában Pest középpontja a magyarhoni tudományosságnak és literaturának; mert azonkivül, hogy a Magyarországban megjelent könyvek 9/10 része Pesten adatik ki: még most is az ostromállapot idejében 4 politikai (2 magyar, 2 német, egy megszünvén), 2 szakbeli (1 magyar, 1 német nyelven), 3 divatlap (2 magyar, 1 német nyelven) jelenik meg. A jótékony intézetek közt különös emlitést érdemelnek a kir. zálogház, a nőegyesület, szegények-intézete, a kereskedők nyugdij-intézete elaggott kereskedők számára; a polgári kórház, mellyben egyszerre 650 beteg ápoltathatik, egyetemi kóroda, 2 izraelita kórház, gyermekkóroda, vakok intézete, stb. Ellenben érezhető fogyatkozása Pestnek: a fával beültetett nyilt, szabad térek, kertek és közmulató helyek hiánya, mellyet a távolfekvő város erdeje, a Ludoviceum kertje (Orczy kert), s a legujabban állitott Széchenyi sétatér is ki nem pótolnak. Végre nagy diszt és élénkséget adnak Pestnek, az itt központosuló országos és megyei közigazgatási, továbbá katonai és kincstári hivatalok. Igy székhelye Magyarország polg. helytartójának s fő hadparancsnokának, cs. k. posta-, harminczad, só, s más több ujan állitott kincstári és rendőrségi hivataloknak. Az uj polgári rendezés szerint pedig Magyarország 5 kerületre osztatván, ezek közül egy Pestről veszi nevezetét. E pesti kerület magában foglalja Pest-Pilis, Pest-Solt, Esztergom, Fejér, Külső-Szolnok, Heves, Borsod, Csongrád, Jászkún megyéket; s a kerületet kormányzó főispánnak, továbbá a kerületi főtörvényszéknek székhelye szinte Pest; a főispán oldala mellett egy kerületi főparancsnok állván. Mint fővárosa Pest-Pilis megyének, ennek főnöke, s törvényszéke is Pesten székel. – Határa Pestnek összesen 19,061 hold, holdját 1200 négyszögölével számitván. E mennyiségből a város fekvése tesz 2068 holdat, szántóföld van 941 hold, rét 4885 h., szőlőhegy és kert 1268 1/2 h., erdőnek kiosztott térség 415 h., városerdeje tesz 308 h., dunasziget 200 hold, legelő, utak, mocsárok, stb. 8975 h. A föld általában homokos, de helylyel helylyel kövér szántóföldek is láthatók, azonban a jó müvelés s a trágya bőség miatt itt a homokföldek is többet teremnek mint másutt a fekete televényes telkek. Szőlőhegye Kőbányának neveztetik, s ez igen becses, tartós fejér bort terem, melly mindenesetre az első rangú magyar borok közé sorozható. Legelője, melly a történetileg nevezetes Rákos mezején terül el, még most is kelleténél nagyobb tért foglal el; azonban részletes eladás által idővel még pénzbányája leend az eladósodott városi pénztárnak.
