Perjámos
Perjámos, német m.város, Torontál vmegyében, szép rónaságon, ut. p. Csatádhoz északra 3, a Maros folyótól 1/4 óra távolságra. – Határa 9649 hold, és 196 négyszögöl, holdját 1600 négyszögölével számitva. Ebből beltelek 288 hold, legelő 751 h., 360 négyszögöl, gödrök, árkok stb. 40 h., urb. szántóföld 5868 hold, s ezekhez némelly homokos részekért javitás 56 hold, 320 négyszögöl, kaszáló 1540 h., káposztás és konyhakertek 72 hold és 1590 négyszögöl, utak, vizes erek 215 hold és 1526 négyszögöl, uradalmi erdő 708 hold 1200 négyszögöl, urad. kaszáló 108 hold. A föld minősége nagyobb részben homokkal elegyes fekete föld, a többi része egészen fekete; átaljában gazdag termékenységü, s lakosai által kitünően miveltetik. – Szarvasmarhát ugyan keveset tartanak, csupán teheneket, s nevendék üszőket; durva gyapjas birkából is csak annyit, mellyekről lenyirt gyapju harisnya szükségeiket pótolhassa; ellenben a lótartás és tenyésztés virágzó, ugy hogy a város folyvást 4–5 csődört tart, mellyeket Mezőhegyesen szokott vásárolni. Népessége 3662 lélek, kik közt 3606 romai kath., 5 ágostai, 2 ref., 43 n. e. óhitü, 6 zsidó. Telkes gazda 269, házas zsellér 225, kézmüves 113, kereskedő boltos 5. A határát metsző Maroson 11 malom hires lánglisztet gyárt; a halászat is nem megvetendő; kivált pedig a partján 6 fakereskedőnek nevezetes üzlete van. Van itt római katholikus templom, emeletes plebania és iskolaház, szinte emeletes vendégfogadó. – Országos vásárt tart april. 24-kén, jul. 15-kén, és sept. 29-kén; s hetivásárt minden hétfőn. Birja a várost a zágrábi püspök, s a billjeti uradalomhoz tartozik.
