Pély
Pély, puszta, Borsod vgyében, J.-Dorogmához tartozik, s 5646 holdra terjed. Ennek több külön nevezetü helyei vannak, u. m. Hordozó füzes erdő, a Tisza mellett, mintegy 60 h. füzes erdővel. Itt van a fél hold forma Teremtó, melly mintegy 16 holdat foglal, Kárászos, Keszegestó, különféle halakkal, s sulyommal bővelkednek. A lapos róna helyeken nád, gyékény, néhol pedig a gerinczeken jóféle széna terem, s helyenkint meglehetős szántóföldek is vannak. – A Ponyhás lapos, sásos szénát termő hely, de valami 12 köblös szántóföld is van benne, mellyben dohány szokott termesztetni. Az ároktői határszél felé, nem messze a falutól van az ugynevezett Pengyom, egy korcsmával. Itt kezdődik az ugynevezett Pélyi tó, melly 60 holdat foglal, s sok nádat, sulymot s gyékényt szolgáltat, s halakat táplál. Dorogmából árviz idején az itteni határrészen lehet legkevesebb vizzel kimenni.
1663. Pély, mint népes falu fordul elő, melly iránt folytatott perét Baratnaky Zsigmondnak T.-Darocznál is emlitjük.
1698. E pusztába Bükk László uj adománnyal igtattatik.
1700. A Baratnaky leányág osztályt kér.
1701. A Szepesy család, s mind két ágon levő ivadéka, Pély, Geszt, Nagy-Mihály, Dorogma, Bükk, Eszlár és Sály hegységekben, ugyszinte Darócz, Fejéregyháza, Leányfalva, Kács, Varilla és Kelemenháza helyekben Zekfarnosi Bodó családtól szerzett örökbevallására királyi jóváhagyást, s ugyan e mellett beigtatást nyer.
1714. Négyesi Szepesy János perét l. T.-Darócznál.
1733-ban folyt ellenmondó pert Oszlárnál emlitjük.
1769. A Daróczyak itteni részbirtokukat elzálogositják.
