Nyitra, Neutra, Nitria
Nyitra, Neutra, Nitria, igen régi püspöki város, Nyitra vgyében, a Nyitra vizénél egy fölötte gyönyörü vidéken, Posontól 10 mfdnyi távolságra. Utczái kővel kirakottak, de rendetlenek, s átaljában a várost nem lehet szépnek mondani. Nevezetesebb épületei: 1. A piaristák aranyozott két tornyú s rézzel fedett temploma, melly egyszersmind parochialis. 2. A piaristák collegiuma, a kathol. gymnasium épületével együtt. 3. A sz. Ferencz szerzetesek klastroma és temploma, ez is parochialis. 4. A vármegye ujabb izlés szerint épűlt és rézzel fedett háza, épen a Nyitra vizénél. 5. A seminarium. 6. A püspöki ispotály. 7. A postaház, a kanonokok csinos házai s egy nagy vendégfogadó, közel a vmegyeházhoz. Lakosainak száma 5500 lélek, kik kevés hébert s evangelikust kivéve, mind romai katholikusok. – Nyelv tekintetéből nagy részt tótok, kevesebb magyarok és németek. Foglalatosságuk földmivelés, bortermesztés, mesterségek és kereskedés. Hétfőntartani szokott hetivásárai igen népesek, s nagy fontosságuak gabonára nézve. – A város észak-nyugoti részén 1/4 órányira fekszik innen a magas Zobor hegye, hol hajdan Szent István benedictinus apátságot alapitott. Ezeknek multával 1692-ben camaldulensisek szszálitattak ide, azonban már ma klastromuk omladékban hever, s az ide nyáron gyakran kisétáló vendégeket egy itt lakó vadász szokta megvendégelni. – Koronáját ezen hegynek erdők, oldalait pedig szőlőtőkék boritják, s elég tartós fejér borral fizetnek; egyébiránt a rajta levő sok mulatóházak kellemes tekintetet adnak az egésznek. – Általellenben a Zoborral a város déli részén a kalvaria hegye emelkedik fel. Ezen volt hajdan nazarenusok monostora templommal, de most elöregedett plebanusok lakják.
Fő nevezetessége mindazáltal Nyitrának a püspöki vár. Épült ez a Nyitra völgyében egészen magában álló kősziklás hegynek tetején, melly hegy keletről a Nyitra vize mellett széditő meredekségű, s csupán kőszirtekből áll, délről azonban könnyű felmenetelt enged. – A kőfallal, bástyával és kettős kapuval megerősitett várban van a székesegyház, melly kettős, t. i. egy nagyobból és egy kisebből áll. Ez utolsó 24 lépcsők által választatik el az elsőtől, s épitését Gizelának, sz. István hitvesének tulajdonitják. – Mindjárt mellette van a tágas püspöki palota, s a káptalan levéltára. – Itten tartatta Sz. István Vazul herczeget fogságban az ő kicsapongó életéért, s midőn Imre fija halála után őt magához akará venni, itt szuratta ki szemét, s töltetett ónat fülébe Gizela bizonyos Sebus nevü embere által, csak hogy trónra ne jöhessen. – III. Henrik német császár Salamont vissza akarván a magyar királyságba tenni; Nyitrát ostromlotta, de be nem vehette. Szerencsésebb volt ennél Trencséni Máté, mert a várat felégette. – Corvin Mátyás Kazimir lengyel királyt, kit némelly nyughatatlan magyarok hittak be, ide beszoritva, annyira szorongatta, hogy kénytelen volt magát feladni, s az országból tüstint kitakarodni. – Később mint Bocskay, mind Bethlen seregei elfoglalták, sőt 1663-ban Érsek-Ujvár eleste után 6000 főnyi török sereg elébb a várost, azután pedig magát a várat is egy német commandans árulása miatt magáévá tette, de a reá következő tavaszszal Souche generalis egyetértvén a városiakkal ismét vissza foglalta, – Végre Bercsényi elfoglalván, mindaddig birtokában maradt, míg a háborunak vége leve.
Hogy Nyitrán a magyarok kijövetele előtt püspökség lett légyen, az több külföldi s hazai történet-irók után bizonyos, de hogy a Sz. István által állitott 10 püspökség közt, valljon a nyitrai is köztük volt-e? arról még is nagy a kétség, sőt sokkal hihetőbb, hogy a püspökséget csak II. Béla alapitotta, II. Geyza és I. Lajos pedig jobban elterjesztették és megajándékozták; a II. Béla előtt csupán nagy prépostság állott itt; a minthogy a nyitrai püspök a régi irományokban 1-ör csak 1133-ban jött elő, s ekkor volt 1-ső Miklós. – Megyéje a nyitrai püspökségnek kiterjed egész Trencsén vármegyére, s Nyitra vgyének egy kis részére.
