Nagy-Szombat (Tirnavia, Tirnau, Trnava)
Nagy-Szombat (Tirnavia, Tirnau, Trnava), egy a legrégibb szabad kir. városok közűl Magyarországban, Poson, az uj rendezés szerint F. Nyitra vmegyében, Posonhoz 6 mértföldnyire: Eredetét, – vagy csak kőfalakkal való megerősitését ugyan azon Constantia csehországi özvegy királynénak III. Béla leányának köszönheti, ki a vöröskői várat épittette. Ennek halálával IV. Béla 1238-ban egy arany bulla erejénél fogva már szabad kir. várossá tette, s a tatárok pusztitása után több szép szabadságok mellett Gerinch nevű földdel, most Gerencsér faluval megajándékozta. 1280-ban III. László királyi kegyelmét Zill, most Nagy-Bresztován helységnek ajándékozásával tetézte, sőt még ugyan ezen században Magyarád és Razma, most Modersdorf és Rozindol faluknak is birtokába jutott. – Szinte nagy jóltevője volt I. Lajos; mert ez minden vámtól felmentette lakosait, megerősitette Bélának azon privilegiumát, hogy egész a Morva szélekig szabadon vághassanak fát és követ; oltalmazta a hatalmas Sz. Györgyi és Bazini grófok, s a vöröskői Volfárthok erőszakoskodásai ellen; végre a mostani paroch. templom talpkövét letette, de 1380. 11-dik septemberben itt meghalálozván, épitését csak Zsigmond király végezte be; ki egyuttal 1419-ben engedelmet ada, hogy sört főzhessenek, két országos vásárt tarthassanak. – 1463. 1508. 1647-ben ujabb vásárokra nyertek szabadságot. 1510-ben Bárlai Mózes, helybeli plébános Rákocz, Dombó helységével, s Keresztes pusztájával királyi engedelem mellett meggazdagitotta. – 1531-ben itt született Sambucus János v. Sámboky hires historiographus és orvos Ferdinand, Maximilian és Rudolf királyok alatt. – 1539-ben egy gyermek megölettetéseért, melly bün Thurzó Elek nádor’ előülése alatt kirendelt törvényszék előtt reájok bizonyult: egész városból kikergettettek. – 1543-ban a törököktől való félelem miatt az esztergomi székes káptalan ide vette lakását, s innen csak 1820-ban ment vissza Esztergomba. 1554-ben Oláh Miklós primás megvetette alapkövét azon oskolának, mellyet későbben Pázmán Péter ritka bőkezüséggel, jesuitákat hiván be, az egyetemek sorába emelt, s melly Mária Therézia által jószágokkal, s ujabb facultásokkal megajándékoztatott, József császár alatt pedig Budára általtétetett pesti egyetlenegy magyar egyetemben mind e mai napig virágzásban fen áll. 1561-ben volt azon esztendő, mellyben 3 Austriából jött jesuita N.-Szombatban megfészkelődött, 5 esztendő elteltével pedig Magyarországban az első seminarium állittatott fel 10 ifju számára. – Egyébiránt e város sem menekedhetett meg a magyarországi véres belső és török háboruk sanyaru következéseitől. Igy az I. Ferdinand segitségére jött seregek ellepvén N.-Szombat környékét, élelem szerekben, borban, fűszerekben nagy zsarolásokat tettek; de mindezeket, mind a Bocskay, Bethlen háborukat s pestist elhallgatván; legsiralmasabb állapotra jutott Tököly felzendülésével. Ugyanis ekkor a Tököly magyar és tatár seregei a városban és körülötte táborozván, történetből vagy is szántszándékból tűz ütött ki, a midőn nem mervén a lakosok a város kapuit felnyitni, s vagyonukat kihordani, a falukon kivül tanyázó, s rablásra várakozó magyar és tatár seregek miatt, ez olly szörnyü pusztitást teve, hogy 4000 embernél, s nehány száz szarvasmarhánál több elveszté életét, s 1/3 a városnak hamuvá lett.
A mi N. Szombatnak mostani állapotát illeti: fekszik ez egy termékeny rónaságon, Tyrna patakja mellett, melly keresztül folyja. Kőfala lövő lukakkal van ellátva, s elég vastag, de ágyu ellen nem sok védelmet állhatna. Sánczainak egy része betöltetett, egy része zöldséges kertekké, más része árnyékos sétáló-helylyé alakittatott; utczái közül a középső, mellyre két fő kapu nyilik, legszélesebb és szebb; közepén van a piacz a város házával, egy nagy vendégfogadóval, s több derék magán épületekkel s boltokkal együtt, s valamint ez, ugy a többi mellékes utczák is kövezettek. Házai többnyire földszintiek, és egy emeletesek, s köztük több csinos izlésü épületeket láthatni. – A sok templom, klastrom miatt hajdan kis Rómának neveztetett, a mint hogy most is 9 kath. egyházat mutathat, mellyek közül a parochialis, a benedictinusoké, s a volt jesuitáké különösen nézésre méltók. Ezen kivül van még itt egy evang. anyaszentegyház, egy óhitü (görög) kápolna, synagóga, collegiált gymnasium, normális oskola, leány oskola a sz. Orsolya szűzek gondviselése alatt; egy szinház, katona nevelőház a 33-dik magyar gyalog ezred számára, egy városi, és vármegyei kórház, invalidház, harminczad és postahivatal, takarék-pénztár. – Lakosai, kik 7717 lélekre mennek, nyelvökre nézve nagyobb részint tótok és romai katholikusok, kevesebb németek és magyarok. Vannak evangalikusok és zsidók is. – Foglalatosságokra; mesteremberek, kereskedők és földmivelők. – Országos vásárjai posztóra és gyapjura nézve nagy fontosságuak.
Szántóföldei N. Szombatnak bőven vannak s igen termékenyek, mellyre nézve a mezei gazdálkodásból többen táplálják magokat, de csűrjeiket (pajta) kivül a városon épitették. – Van egy répaczukor és két eczet és szeszgyára.
