Zólyom-Lipcse
Zólyom-Lipcse, szabadalmas tót mező-város, Zólyom vmegyében, a Garam völgyében, rónán fekszik, Beszteczebányához 1 1/2 órányira. A határ kiterjedése nem tudatik, de birnak a polgárok 356 hold szántóföldet, 259 h. rétet, az erdőből 828 holdat; a királyi lipcsei uradalom bir 15 hold szántóföldet, 475 h. rétet, nemkülönben ugynevezett uri utczát, mi körűlbelől az egész határnak 1/4 részét teszi. A szántóföldek 3 fordulóban használtatnak, mellyek közül egy meglehetős termékeny, de kettő dombos, köves, s főleg zabot és burgonyát terem. Majd fele a réteknek igen jó és bő szénát és sarjut ad, másik fele nedves helyeken lévén rosszabb szénát nyújt. Népessége 1181 lélek, u. m. 545 kath., 636 evang., köztök 188 kézmüves, és igy csaknem mindnyájan földmivesek és mesteremberek. A Garan folyón kivül van itt Lipcse patak, mellyen két köszörülőház, két malom és egy papirgyár állanak; alső és felső Jasztebnik, Mosztenicz, Gablonka és Driekina patakok, melly utolsón másik papirgyár szemlélhető. A város északi részén fekszik Peniszki hegy, mellyen krajczár nagyságu és alakú, ugyszinte lencséhez nagyon hasonló, a természet-buvárok figyelmét magukra vonó kövecskék találtatnak. A város felső részén pedig 50 öl magas sziklán egy igen régi de még használható karban lévő vár szemlélhető, melly lipcsei várnak neveztetik, s az egész hozzátartozó uradalommal a kir. kincstárnak hódol. E várban, melly Vesselényi Ferenczé volt, s 1670-ben került a kir. fiskus kezére, jelenleg egy urad. tiszttartó lakik. Látható benne egy igen mély kősziklába vágott kut, szárazmalom, kápolna, egy szoba pénszoba név alatt, egy másik szobának ajtaja felett pedig e szavak olvashatók: „Maria Regina 1531”, honnan némellyek következtetik, hogy ezen királynő mint özvegy, miután 1542. évi X. cikk folytában Christophorus de Turi Stiriacus e várat elfoglalta légyen, egy ideig benn lakott. 1605-ben e vár védelmében elestek Sirok György, Gracz Mátyás, Jiszkra János, Schmicz János, Laky János fő urak, mint ezt egy itt találtató kőemlék bizonyitja. Van a városban egy kath., s egy evang. templom, gyógyszertár. Heti és 7 országos vásárra is volna szabadalma, de heti vásárt épen nem tart, országos vásárt pedig csak kettőt, t. i. a vizkeresztit és pünkösdit tartja meg, de ezek is csekélyek. Első szabadságát a város 1340-ben nyerte Robert Károly királytól, s e szabadságot több királyok részint megerősitették, részint öregbitették, s igy e város földesurat a mondott időtől fogva nem ismert.
