Liszka (Olasz-Liszka)
Liszka (Olasz-Liszka), magyar szabadalmas mező város, Zemplén vmegyében, a hegyalján, a Bodrog vize mellett, Pesthez 16 1/2 postaállomásra, saját postahivatallal Ujhely és Tálya közt. Határa a Bodrogon tul róna és mocsáros, innen pedig dombos és hegyes. Kiterjedése 10,400 h., mellyből szántóföld 1852 h., rét, 1400 h., legelő 1256 h., szőlő 3600 hold, erdő, mocsáros tavakkal együtt 1809 h., gyümölcsösök 96 hold. Postfundualis földe, mellytől sem urbért, sem uri tizedet nem fizetett, van 835 hold, dézmás földe 797 h., majorsági szántóföldek 230 h., általánosan 2 dülőben használtatnak. Földe sovány, vad nyirok, köves, valamint szőlőmivelése is erős munkát, szántóföldje gyakori trágyát kiván, szelidebb része megtermi a buzát és rozsot; rétjeit az árviz járja, s azért vagy kevés, vagy rosz szénát adnak; fő foglalatossága a szőlőmivelés, mivel szőlőhegye a hires Hegyaljához számittatik. Lakja 982 római, 62 görög kath., 982 reform., 15 ágostai, 191 zsidó. Kath. és ref. anyatemplomok. Országosvásárt négyet tart, József, László, Sz. Mihály és András napokon. Birja a szepesi püspökség és káptalan.
