Mező-Kövesd
Mező-Kövesd, szabadalmas m. v. Borsod vmegyében, Miskolcztól délre 2 8/16 állomásnyira, sik térségen a pest-miskolczi országutban, saját postával ellátva. Egész hatákiterjedése 14,990 hold. Ebből 890 h. belső telek és kert. 7969 h. szántóföld, 1956 h. kaszáló, 385 h. szőlő, 3482 hold legelő, 308 h. kenderföld. Az egész határt régenten különös kiváltságos levél mellett, mellyben a város szabad királyi mezővárosnak neveztetik, később pedig 1784-ben a fels. királyi kincstárral kötött örökös szerződés szerint maga a közönség birja. Van pedig 209 egész telek, mellyből dominicalis föld nevezet alatt 19 egész telket a nemesek, a többi 190 egész telket az adózók használnak. Azonban a patronatusi, korcsmai, mészárszéki, vásári s bolti királyi haszonvételek jogát a k. kincstár gyakorolja. A határ felsőbb részén néhol dombos emelkedettebb, közben völgyes nyirkos földü térség; a közép és alsó részen róna, itt-ott szíkes, másutt vizenyős, leginkább agyagos föld. A trágyázást általában megkivánja, s a nélkül silány termékenységü. Főterméke a kétszeres buza, s itt a tiszta buza is kevés évek mulva kétszeressé válik. Zab középszerüen, az árpa szüken fizet. Termesztetik ezenkivül kukoricza és burgonya is. Széna kevés terem, ez okból a marha-tenyésztés, bár különben szembetünő szorgalommal üzetik, csak középszerü fokon áll. Lakosok összes száma 6904, ebből 6819 róm. kath., 85 zsidó. Férfi 3208, nőnemü 3696, mind magyar ajku. Különféle hivatalt s tisztséget viselők száma, az oklevelesekkel együtt 23, kézmüves 47 mester, 9 legény, 18 inas. Kereskedő van 5. Telkes gazda 472, zsellér 411, lakó 51. Az összes lakosság közül 692 nemes, 6212 nem nemes. A r. kath. anyaegyház igen régi, s már 1332-ben fenállott, anyakönyvei azonban 1677-ben kezdődnek. Nevezetesebb épületek: egy r. kath. derék templom, sz. László király tiszteletére, egy kápolna, paplak, iskola, gyógyszertár, postahivatal, katona tisztilak, kaszárnya, diszes városház, dombos helyen az országut mellett szárnyakra épitett, kellemes kinézésü vendégfogadó, uradalmi pálinkaház, s az országut mentében több csinos zsindely-fedelü magán épületek. Takarékmagtára, mellynek alapja 228 3/4 köböl gabona, 18 köböl árpa, és 8 köböl zab volt, szépen gyarapszik. A határban van két kis folyó viz: Kanya folyás és Hórvize vagy máskép Vérpatak, mellyen a városnak malma vagyon. Az ugy nevezett Vén-forrás a legszárazabb időben is semlyékes. A határ alsóbb részén kitetszőleg keresztülvág a regényes Csörszárka. Országos vásár esik M.-Kövesden 4, u. m. sz. József, sz. László, sz. István király, és Seraf. sz. Ferencz napok előtt, mindenkor hétfőn. Baromvásár vasárnap kezdődik, kirakó vásár ünnep közbe-jöttével kedden tartatik. Heti vásárra, melly csötörtökön lenne tartandó, most keres a város szabadalmat: azonban főkép élelembeli s némelly anyagok és eszközök árulása a város piaczán mindennapos. A város birtokosa tulajdonképen a felséges királyi kincstár, azonban örökös szerződés mellett a város maga magát birja.
1744. M. Kövesd és Tard között határper folyt. M. Kövesd hajdan egészen szabad volt, mint ezt Ulászló, I. Mátyás s Mária levelei, és a városnál most is meglevő több rendbeli irományok bizonyitják; s lakosai nemcsak vámot sehol sem fizettek, hanem pereiket is tulajdon tanácsuk itélte el, s onnan csupán a diós-győri várparancsnokságon feljebbeztek.
