Kudricz
Kudricz, német m. v. Temes vmegyében, Verseczhez egy postaállomásra, hegy alatt, 1200 lak., kik csaknem mind r. katholikusok, anyatemplommal, postahivatallal, kőbányával. Határa 3920 hold és 1406 négyszögöl; mellyből urbériség 159 hold házhely, 1407 szántóföld, 540 h. rét, 237 h. legelő, 428 h. s 1273 négyszögöl hegyvámi szőlőhegy, 38 h. szorgalmi kertek, két telek postaföld 68 hold, vásárhely 12 h., egyházi, iskolai föld 13 h. 1350 négyszögöl, utak s haszonvehetlen térség 205 hold. Majorság: 811 h. 536 négyszögöl, mellyből szántóföld 19 h., legelésre kivágott helyek 301 h. 642 négyszögöl, erdő 462 h. 1416 négyszögöl, szerződéses házhelyek 20 hold 868 négyszögöl, szőlők 7 hold 810 négyszögöl. Földe fekete agyag, termékeny, s fő termesztménye a tisztabuza. Bora igen jó. Birja: Kudriczy Bálint ur. Egyébiránt országosvásárt kettőt tart, u. m. máj. 1. és octob. 10-kén, mind a kirakó, mind a baromvásárt egy napon u. m. kedden, a mikor hetivásárok is tartatnak. – A bánság felszabadulván a török járom alul, Tetz János volt első, ki terjedt családjával, Elsaszból 1719-ben e vidékre bevándorolt, s az itteni hegyeket szőlőtermesztésre igen alkalmasaknak találván, Kudricz nevü hegyes tájékot magának kiválasztván, egy délkeletnek fekvő hegyoldalt szőlővel beültetett, melly maig is Tetzesberg nevet visel, s igen jó bort terem. Tetz János azonban Lotharingiából s Elsaszból egész gyarmatot telepitett ide, melly igen sok üldözésnek vala kitéve a szomszéd irigy oláh és rácz lakosok által. Különösen 1788-ban septemb. végén Brenka Damaszkin komoristyei oláh lelkész vezérlése alatt a szomszéd oláh helységek Kudriczot egészen kirablották, lakosait szétkergették vagy megölték. E rablók katonaság által megfenyittettek s a kár megbecsültetvén, 100,000 frtra rugott, melly iránt a pör a mai időkig folyvást folyván, csupán Markovecz falu adott önként a templomnak 1821-ben 1084 ft. 24 kr. váltóban.
