Kőszeg, németül Güns
Kőszeg, németül Güns, királyi város Vas vármegyében, Sopron vmegye szélén, a Gyöngyös vize mellett két hegy közt, igen kies vidéken, Sopronhoz délre 4 mfdnyire. Jelenleg Kőszeg csinos és iparkodó városaink jelesebbjei közé sorozható. Népessége 6823 lélek, kik közül polgár 520; vallásukra nézve 2/3 részben r. katholikusok, 1/3 részben ágostaiak; nyelvet illetőleg többnyire németek, jóval kevesebb magyarok. Házak száma 667, nevezetesb épületei az igen régi kath. paroch. templom, a jesuiták volt szentegyháza és collegiuma, mellyet most a sz. Benedek szerzetesei birnak; a város végén Eszterházy herczeg vára, melly egész uradalomnak ád nevet; az ágostaiak is birnak egy anyatemplomot, mellyben a magyarok számára minden negyedik vasárnap magyar isteni tisztelet tartatik. Határának kiterjedése az 1845-ki felmérés szerint 10,012 hold (1200 négyszögölével) és 1165 2/12 négyszögöl, mellyből belső telek 104 h., 502 9/12 négyszögöl, kert 133 h. 338 4/12 négyszögöl, szántóföld 2460 h. 810 2/12 négyszögöl, szőlőhegy 824 hold 82 2/12 négyszögöl, végre erdő 5004 hold. Van itt egy kath. kir. gymnasium, mellyben most a sz. Benedek szerzetesek németül tanitják a tudományokat; 2 nőnevelő-intézet; hangász-egyesület; árvaház, melly az alapitók után Kelcz és Adelfi néven ismeretes, s hol 60 árva nyer ellátást; derék polg. kórház 40,552 f. 33 6/8 kr. alaptőkével az épületen kivül, s még más két kóroda. Lakosai a városnak a kézmü-ipart szorgalommal üzik. A mesteremberek száma 426, kik 1847-ben 439 legénynyel és 148 inassal dolgoztak. Találtatik ezek közt 90 posztós is, kik közül azonban csak 50 dolgozik maga kezére, a többiek bérben munkálkodnak amazoknál. Van itt még egy részvényeken alapuló nagy posztógyár, és egy kisebb kőedénygyár. A városnak Ausztria és Stájerország szomszédságában fekvése, s azon körülmény, hogy 5 főországutvonal vágja keresztül, a kereskedést igen élénkké teszi, s a nagyobb kereskedők száma 46. Megemlitendő még a postahivatal és egy takarék-pénztár. Egyébiránt a lakosok a föld és szőlőmüvelést is nagy terjedelemben üzik, különösen jeles fejér bort, sok gyümölcsöt, ezek közt híres baraczkot, gesztenyét termesztenek. – Mikor kezdték Kőszeget épiteni, az bizonytalan, de hogy a magyarok kijövetele után Henrik bán, s ennek fia János nádor szálitották meg, az kitetszik I. Károlynak 1328-ban kiadott leveléből. 1336-ban ugyancsak Károly megparancsolá a lakosoknak, hogy a várost sánczokkal és árkokkal vegyék körül, s ezért 16 esztendőre minden adótól felszabaditá őket, melly kiváltságot I. Lajos is megerősitett 1343-ban, I. Ferdinánd pedig 1532-ben kitüntetett vitézségeért mind szárazon, mind vizen a vámtól feloldotta. Királyi város lett 1649-ben. – 1445. III. Fridrik megszállván elfoglalta, de Mátyás királytól roham által visszavétetett, melly alkalommal a város sokat szenvedvén, a király öt évre minden adótól felmentette. De legnagyobb dicsőségére válik a városnak az 1532-ki vitézül kiállott török ostrom. Ugyanis a mondott évben Soliman, mint Zápolya pártfogója, Bécset, s evvel együtt Németországot is megakarván hóditani: 300 ezer emberrel, s ugyan annyi száz ágyuval Fejérvárról megindult, s Pápán és Sárváron keresztül jul. 3-kán Kőszeg falai alá érkezett. Ibrahim nagyvezér a várost mindjárt körülvétetvén, azt feladatni kérte: de a vitéz Jurissich Miklós magát oltalmazni utolsó csepp vérig elszánta. Mellynélfogva Ibrahim mind a várát, mind a várost lövetni kezdetvén, az ejtett résekbe egyszerre ostromot parancsolt, hanem ez, ámbár több izben megujittatott, mindazáltal a vitéz magyaroktól mind annyiszor visszaveretett. Igy 25 nap alatt 19 véres rohamot állott ki a rettenthetlen Kőszeg. Utóbb is a török saját roppant veszteségén megrémülve, Kőszeg alól vérengező pusztitások közt eltakarodott. Az ostromlottak naplójából, melly a városi levéltárban szemlélhető, világos, hogy az egész városban és várban nem volt több 1000 férfinál, 1800 asszonynál, és 2300 gyermeknél. A férfiak közül 418-an estek el. 1621-ben Bethlen hadai ostromlák; 1705-ben pedig a kuruczok felgyujtván a külvárosokat, egyszersmind kirablották, a midőn 120 lakos veszett el. 1777-ben nov. 29-kén 200 ház égett le a herczegi várral s gr. Sigraynak 30000 kötetni könyvtárával. 1809-ben máj 30 nov. 20-kig franczia seregek tanyáztak itt.
