Körmöcz, (Cremniczium, Kremnicz)
Körmöcz, (Cremniczium, Kremnicz), Bars m. első bánya és igen régi királyi város, egy hegyektől körülvétetett mély és szűk völgyben. Beszterczebányától 3, Selmecztől 5 mfldnyi távolságra. Mikor épitették először, az nem tudatik, de annyi bizonyos, hogy már Kálmán alatt királyi várossá lett, a mint ez az 1-ső Károly 1342-ben Visegrádon kiadott okleveléből látható, mostani szabadságát pedig 1-ső Károlynak az 1328-dik esztendőről köszönheti, ki a várost körülbelől 2 mfldnyi kiterjedésü földdel ajándékozá meg. Levéltárában, melly egyébiránt sokat szenvedett, 2 igen régi oklevelet találni, az egyikben Likava várából segéd seregek kérettetnek 1129-ben, a másik a II. Andrástól kiadott constitutiót, vagy arany Bullát foglalja magában 1222-ről.
A belső város a várral együtt csak 39 házat számlál, s kőfallal van bekerítve. Ezen házak közül 26-nak szabad bormérési joga van, de azért tartoznak a bányamiveltetésben részt venni. A külső városokban 582 ház számláltatik. Nevezetesebb épületek: a vár, régi góth izlésü templomával együtt; a város pompás kath. paroch. szentegyháza, két rézzel fedett, s gazdagon megaranyozott tornyával; a Lippay esztergomi érsektől 1634-ben alapitott Franciskanus templom és monostor; a bányászok kórháza, az ev. szentegyház; a városháza; a bányatisztség házai; a pénzverőház; a primás kastélya. Továbbá emlitést érdemlenek még a piaczon lévő sz. háromság ékes oszlopa; ugyanitt az ugró kút; a nagy csatorna, melly egy hegy gerinczén általfolyván a város minden házait friss forrásvizzel bőven eltartja.
A városi magistrátuson kivül helyet ád a bányász-törvényszéknek, a pénzverő-, bányász-, igazgató-, erdőszségi királyi hivataloknak; egy kath. gymnasiumnak, mellyben a piaristák tanitanak; normalis oskolának; leánynevelő-intézetnek, 4 köz kórháznak.
Lakosai 5052, u. m. 4251 kath., 801 evang. mennek, s nyelvökre nagyobb részt németek, kevesebb tótok. Fő életmódjuk a bányászság, kézi mesterségek, kereskedés, fuvarozás s a t. Készitenek itt közönséges, és finomabb kalapokat, különféle bőröket, asztalkendőket, abroszokat, és más gyapot szöveteket, bánya-köteleket, csipkét, húrokat. Van egy jó kőedény-gyára, a pesti k. egyetemnek jeles papirgyára, melly gép-papirt is készit. Ezenkivül a rézmüvesek, kolompárosok, lakatosok, harangöntők, késcsinálók felette számosak. Fő dísze azonban Körmöcznek gazdag arany- és ezüst-bányáiban áll, mellyek ezelőtt kivált nagyon jövedelmeztek; mert 1780 előtt, és után csak 12 esztendő alatt az itt veretett arany és ezüst pénzt 48 milliomra lehet becsülni, ide nem számlálván 11 1/2 marka aranyat, 1500 marka ezüstöt, mellyek hónaponként Bécsbe küldettek az odavaló aranymüvesek és dróthuzók számára. A jelenlegi bányanyereség egyre másra véve esztendőnként nem tesz többet 2 mázsa aranynál, s 14 mázsa ezüstnél; e mellett ásatik még kevés réz és vas, ón, piskolcz; továbbá vitriolt főznek mintegy 400 mázsát. – A bányákon kivül van itt egy olvasztóház (Scheidgadn), mellyben az arany különöztetik el az ezüsttől, s 18 érczzuzó és mosószín. Ezekben az ércz porrá töretvén, s vizzel felelegyíttetvén, csapinósan, s mozgatható állásban függő táblákra letöltetik, melly alkalommal az arany és ezüst mint nehezebb testek fenékre szálnak, a más részek pedig a táblákról lefolynak. A leszáltat kis teknőben ujra megmossák s megrázogatják, és ugy adatik azután az olvasztó színekbe. – Mind ezen érczczel bánó házak erőmüveit s gépelyeit egy vizcsatorna tartja mozgásban, melly Thurócz vármegyében roppant költséggel 2 mfldnyi távolságról vezettetett ide.
Körmöcz városa földesura a stubnai és turcseki uradalomnak, mellynek roppant erdőségeit a bányász kamara használja, s esztendőnként 40,000 ölet szolgáltatnak.
