Kömlőd, Kimling
Kömlőd, Kimling, pusztai f., Komárom most Esztergrom vmegyében, Tatától 13/16, Neszmélytől, melly Tatán által utolsó postája 1 12/16, Komáromtól 2 1/16 állomásra, kies vidékü völgyhajlaton. Határozzák keletről kis Tagyos, Kőrnye; délről Dad; nyugotról Szák, Kocs; északról Kocs, e határban benfoglaltatván a tagosztály óta vele egyesitett Parnak puszta is. Kiterjedése 5073 h., mellyből 273 hold utakra és használatlan földekre s a t. kihagyatván, tagosztály alá esett 4800 h. mind majorsági, s ebből, miután többnyire a rétek s legelők is feltörettek, szántás alá jő 4400 h. szőlő, 83 h. 590 négyszögöl, nádas 25 h. 199 négyszögöl, soronkivüli szabadosok földe 168 h. 866 négyszögöl, belső telek 124 h. 560 négyszögöl. A határ, kivált keleti részében dombos, földminősége fekete homok, s általában jó termő, különösen igen szép buzát s árpát terem, rozsot kevésbé; zab nagyban miveltetik; a burgonya is egy idő óta nagy divatba kezd jőni, s az évi termést 10,000 mérőre bátran tehetni. A tagositott birtokon a legelő többnyire feltöretvén, a takarmány-termesztés is napi renden van, legszokottabb a luczerna, lóhere, baltaczim és tehénrépa, s általában mondhatni, hogy itt a gazdaság szépen fejlik, ugy hogy a repcze termesztést is többen jó sikerrel gyakorolják, mire a föld tulajdonsága is, melly ázalékra, zöldségre, sőt fatenyésztésre is egy a legjobbak közül, igen kedvező, csak az kár, hogy a légvonal egy kevéssé kemény, miután a vidéknek északról semmi tartaléka nincs, s e miatt a késő tavaszi fagyok gyakoriak. Szőlőhegye délnek igen szép fekvésü s jó bort is teremne, de hanyagul miveltetik. Gyümölcstenyésztés nemcsak kertekben gyakoroltatik, de már kin a tagositott birtokon is találni gyümölcs-ültetéseket. Különösen emlitést érdemel Sárközy József úr 17 holdra terjedő kertje; de még szebb ennél a tagyosi határ felé levő majorja, mellyet mind vidékére, mind rendezésére nézve a legelsők közé tehetni a megyében. A marhák nyáron is többnyire istállóztatnak; egyébiránt vagy eredeti sveiczi, vagy keverékfajból valók, s gyarapodások az istállózás behozatala óta észrevehető. Nemesitett birkát csak Pázmándy Dienes és Sárközy József urak tartanak. Pázmándy úr meglehetős tűzzel gyakorlott nemes lótenyésztése azonban megszünt s csupán házi szükségre terjed. Népessége e pusztai helységnek 1030 h. ebből 216 r. kath., kik a dadi anyaegyházhoz tartoznak, 26 ágost. 686 ref. és 102 zsidó. A ref. anyaegyház 1740-től kezdődik, s templomuk 1784-ben épült; zsidóknak is helyben van synagógájok. Nemes család van 126. Házak száma 112 mellyek közt csinos úri lakok találtatnak. Van egy gőzerőmives szeszgyár, melly annak idejében 36 mérő burgonyát éget naponta. A határban lévő nádastó igen szép hosszú, vékony, egyenes és tartós nádat terem, melly a csalóközi vastag nádaknál háromszorta is tovább tart s messze el is hordatik; a tagyosi határszélben pedig szép forrásos helyek vannak; ugyanitt egy halastó, melly birka usztatásra használtatván, a gyapjut igen fejérre mossa. A falu felett van egy hun őrhalom, ezenkivül többfelé találtatnak itt különféle régiségek, emlékek, urnák s más edények. Nem hagyhatjuk végre emlités nélkül Sárközy József ur mintegy 6000 darabra menő régi pénzgyüjteményét, mellyről fentebb a megye általános birásánál is emlékeztünk, ehez járul még gyönyörü fegyver- s egyéb régiség-gyüjteménye. Birtokosok: Pázmándy, Sárközy, b. Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuthy, Szabó sat. számos családok, mellyek részint a Pázmándy, részint a Szemerey már szinte leányágon biró családoktól ágaznak el.
