Keresztes (Mező-)
Keresztes (Mező-), magy. mezőváros, Borsod vgyében, Miskolcztól 2, utolsó postája Kövesdtől 9/16 állomásra, rónaságon, a pest-miskolczi országutban. Egész határkiterjedése 17,709 hold, ebből 172 h. belső telek, 7296 h. szántóföld, 5401 h. legelő; 335 h. szőlő, 2432 h. rét, 2073 h. közutak, gödrök, vizállás, sat. használatlan föld. Erdeje a városnak nincs. A nevezett mennyiségből, belső telkeken s használaton kivüli földeken kivül 8276 h. földesuri majorság, 7188 h. urbéri föld. A föld harmadik osztályu. A határ alsó része sürü fekete nyirok, egyebütt szinte néhol homokos, másutt agyagos fekete föld; rozsot, árpát legbővebben terem. A tágas legelőn szarvasmarha, apró faj ló, és magyar juh, nagy mennyiségben tenyésztetik. Gazdaságát a nép meglehetős szorgalommal és kedvvel üzi. Azonban a hó-olvadások s nagyobb eső-szakadások alkalmával a cserépi hegyekből rohanó vizek sok kárt tesznek, különösen a határ alsó részit nagyon elöntik, s szabályozásukra még eddig semmi sem történt. Népessége a városnak 3889 lélek. Nemszerint 2398 férfi, 1491 nő; vallás szerint 111 r. kath., 3689 ref., 80 zsidó. Nyelvökre nézve mind magyarok. Telkes gazda van 497, zsellér 247, lakó 43. Összesen 77 mester, 9 legény, 20 inas. Czéhök csak a csizmadiáknak van, mellyben van 36 mester, a többiek, a miskolczi czéhez tartozó 2 szijgyártót, s az egri czéhben levő 1 molnárt kivéve, mind kontárok. Kereskedő van a városban 1. Van itt egy nemesi magtár, mellynek tőkéje 285 köböl gabona, és 205 köböl árpa volt, s külön adózók magtára alapja 169 köböl gabona és 129 köböl árpa, 1843-ban Szemere Bertalan lelkes kormánya alatt keletkezvén, azóta 1000 köblön felül növekedve a kebelbeli szegénységen a szűk idők sulyát könnyiteni már meglehetősen képes. Helyben évenkint 4 vásár esik: 1-ső Pál nap előtt 3 nappal, 2-ik Sz. Háromság vasárnap előtti pénteken, 3-ik Sz. Mihály nap előtt 3 nappal, 4-ik Karácson előtti hétfőn. Heti vásár még eddig nem volt, hanem eziránt szabadalmat most keres a közönség. A kácsi és sályi hegyekből eredő két patak egyesülve, Szarda név alatt foly el a város tövén, mellyen vámos hid van. A határ északkeleti felső szélén nagy és kis Csincse nevü két patak kigyózza át a hajdan Moam telke nevet viselt, most Csincse gyepének hivott városi nagy legelőt. Földesura Keresztesnek a korona.
Régi időben Keresztes a diós-győri várhoz és uradalomhoz tartozván, Török-Nyáryak által biratott, kik itt azon időben többféle inscriptiokat csináltak.
1628. Nyáry Pál bizonyos házát Csorvásy Jánosra és örököseire irja által.
1633. Gr. Nyáry István, Varga Gáspár részére tesz inscriptiot.
1639-ben pedig Hallerkői gr. Haller Sámuel, Hunyady Ferencznek és örököseinek ir át egy elhagyott telket.
1651. Nyáry Sigmond és Miklós irják át házukat Rimay Istvánra.
1652. Nyáry Iván Sigmond irja át Bóka György telkét Mészáros Mátyásra és Bükk Jánosra.
1654. Nyáry Miklós egy telket Csizmazia Györgyre ir át.
1655. Nyáry Sigmond, Nagy Gáspár telkit átirja Csontos Annára. Ugyanazon évben Nyáry Miklós egy telkit Kun Istvánnak és örököseinek örökbe vallja.
1656. Nyáry Sigmond egy telket Pap Györgyre ir át.
1700-ig a hely még mint falu fordul elő, mint az a Nagy-Mihály helységénél előadott határperből bővebben kitetszik.
1702. Kochlács Leopold Vilhelm 8500 ftnyi kölcsön öszveg iránt már mint szabadalmas város lakosai iránt folytat a keresztesiek ellen pert.
Nevezetessé teszi Keresztest 1596. év octob. 26-án a törökön nyert győzelem. Ugyanis elfoglalván Mehemet Egert, minden módon azon igyekezett, hogy a keresztény seregeket minél előbb elszéleszthesse, azért is Giaffert 30,000 katonával együtt, a magyar sereg véletlen megtámadására küldi, melly sereg oct. 21-dike körül Miskolczhoz közel tanyázott. Ezt Maximilián észrevevén nemcsak Schwarczenberget inti meg táborának megerősitésére, s illő őrizettel ellátására, hanem Roszwurm és Péchy hadfőnököket másnap azaz oct. 22-én 600 lovasokkal azonnal segitségére küldi, meghagyván nékik, hogy alkalmas táborhelyről gondoskodván, ott várják be az ellenséget. Ezen közben Giaffer közelget, kit mihelyt a magyar kiküldött elősereg meglátott volna, néhány lovast a többieknek segitségül hivása végett hátra küldvén, a többiek a törököket előhaladásokban késleltették. Gondolatnál gyorsabban ott termettek a magyarok Pálffy, a németek Schwarczenberg, az erdélyiek pedig Király vezérlése alatt. Estve vetett véget az ütközetnek, s a törökök közül mintegy 1400 fő, s a lovasság nagyobb része csatasikon maradt, midőn a győzedelmes magyarok között nem több mint 50 holt, s ugyanannyi sebesíttetett találtatott. Másnap, midőn a 6000 emberrel előre küldött Galga szinte a mieink által nagy veszteséggel visszaüzetett volna, maga Mehemet jött 150,000 embertől kisérve, mindenféle hadi szerekkel felkészülve, de a Csicse mocsára előhaladásának ellentállván, attól 3000 főre menő veszteséggel ő is csufosan visszaüzetett. Nem különben lett sorsa Mehemetnek, midőn később sz. Demeter napkor, a veszteséget vissza akarván torolni, ugyanitt seregeinket ujra megtámadta. E három ütközetben elesett a magyarok közül 6000 lovas és csaknem annyi gyalog, ezek közt főbb magyarok: Vidffy, Bory, Forgács Sebestyén, Zeleméri István, Pálffy Péter, Telegdy János, Hathalmi Miklós, Eszterházy István és Strittei Miklós. A török vesztesége sok jelesebb egyéneivel együtt 20,000 főre ment.
