Kecskemét, (Egopolis)
Kecskemét, (Egopolis), Pest-Solt v. m. legnagyobb m. v. egész országban, Pesthez délkeletre 12 posta mfd. a Szegedi országutban egy nagy kiterjedésü homokos pusztaság közepén. Népessége a közigazgatási táblás összeirás szerint 44,110 lél., kik közt 43413 magyar, 84 szerb, 613 izraelita. Vallásra nézve a magyarok 2/3da kath., 1/3-da reformatus és még 750 ágostai. Utczái nagyobb részt rendetlenek ugyan, de vannak benne számos jeles privát és középületek. Nevezetesebbek ezek közt: a kath. paroch. templom, a kegyes oskolabéli atyák és franciskanusok kolostorai, és templomai; a ref., evang., óhitü szentegyházak; synagóga, tanácsház, árvaház, postahivatal, kaszárnya, és ló-iskola. Van itt egy jó kath. polgári oskola, gymnasium a kegyes oskolabeli atyák felügyelése alatt; kik itt novitiatust is birnak; egy virágzó ref. lyceum. Ez eredetét hihetőleg akkor vette, midőn a hires tolnai collegium (1600-ban) több tolnai lakosokkal Kecskemétre költözött, s azolta különféle viszontagságokon menvén keresztül: jelenleg 3 tanár tanitja a gheologiát, philosophiát, történetirást, statistikát, politikát, a mathesist, phisikát, görög-deák-magyar literaturát, és 1836 olta a hazai törvényeket. A humanistákat, syntaxistákat, s gramatistákat ismét egy egy különös tanár oktatja. – Határa magának a városnak is roppant kiterjedésü, de még ehhez számos pusztákat bir részint zálog, részint haszonbérlés utján, a honnan lakosi tehetős és vagyonos polgárok. Élnek pedig főképen juh-, szarvasmarha-, ló-, sertéstenyésztésből, szőlőskertek miveléséből, mellyek igen becses és erős vörös bort, s igen sok gyümölcsöt teremnek; szappancsinálásból, s más kézi mesterségekből, s végre kereskedésből. Nevezetesen Pestre hordanak kenyeret, gyümölcsöt, szalonnát, zsiradékot, hizott sertéseket, szappant, gyapjut, szarvasmarhát, nyers bőröket, bort. Továbbá szarvasmarhával, lóval, sertéssel mindenfelé szélesen elágadzó kereskedést folytatnak, s a kecskeméti baromvásár az elsők közé tartozik hazánkban. Van itt egy könyvnyomda, eczet- s rosolisgyár, s igen sok száraz s szélmalom, és kereskedési bolt. A városnak több fő nemzetségekből lévő földesurai lennének, kik közt első helyet foglal h. Coburg, de már 1848 előtt legnagyobb részben megvette magát, valamint Szentkirály és Borbásszállás pusztákat is csaknem egészen, továbbá Monostor, Ágasegyháza, Bugacz pusztáknak kisebb, nagyobb részét; Kis-Alpár pusztát Szikrával együtt zálogban birja, de ez utóbbi csak az elsőnek része a Tisza mellett s homokos térségből áll. Végre a kecskeméti járás határán kivül is több jószágokat bir.
