Bodrog-Keresztúr
Bodrog-Keresztúr, magyar mezőváros, Zemplén vármegyében, a Bodrog mellett, és a Dereszla nevü domboldalban, ut. post. Tokajtól 1/2 órányira. Határa 4622 hold, mellyből szántóföld 806 h., kaszálló 1519 hold, legelő 200 h., szőlőhegy 1200 hold, erdő 897 hold. A szántóföldben csak 5 hold urbériség van, mind a földesurak használják. Földje agyagos és nyirkos, s jó buzát és gabonát terem; erdeje igen szép egyenes tölgyfákat növeszt; szőlőhegyei tokaji név alatt ismeretes bort teremnek; állattenyésztését az árvizek hátráltatják. Lakja 1873 lélek, kik közt 780 római, 40 görög kath., 652 reform., 35 evang., 366 zsidó, 48 mesterember, 6 kereskedő. Vizei a Bodrogon kivül a halastói forráskut, a messzelátó forrásviz, tul a Bodrog vizén a Bogdányi tó, mellyben régi szász fegyverek, kerekes puskák, és görbe kardok találtatnak. Igen mély sáros tó volt, de most már a Bodrog árjai által beiszapoltatott. Van itt római és görög kath. templom, reform. anyaszentegyház, synagóga, több nemes udvar, vendégfogadó. Országos vásárt 4-et tart, mellyek még Pestről is meglátogattatnak. Névszerint Mátyás, Pünköst csonka hét, Bertalan, és Katalin napjain. Hetivásárok nincsenek. Földesura volt a csőd alá jutott gróf Wolkenstein család. Hajdani szabadságait II. Rudolftól nyerte, vérhatalommal is birt. A 16 és 17-ik században könyvnyomtató műhelye volt. 1608-ban a bécsi békekötés következtében Bocskay foglalta el. 1647. III. Ferdinand Rákóczy Györgynek adta. – II. Katalin orosz czárnő idejétől fogva egész 1800-ig egy orosz katonacsapat tanyázott itt, s az udvar számára a borokat ez vásárlotta össze.
