Gutta
Gutta, magyar mv., Komárom vmegyében, lapályos rónaságon, a Pozsonynál kiszakadó s Csallóközt képező kis Duna partján, melly épen a város alatt a Vágh vizével egyesül, Érsekujvárhoz 2, Komáromhoz 4 mfldnyi távolságra. Hatása kiterjed 26,000 holdra, melynek fele rétség, fele pedig gyümölcsös kertekből, füzeserdőkből, legelőből és kevés szántóföldből áll. Védi pedig a szerencsétlen helyzetű határt (melly egészen urbéri) 24,000 öl töltés a gyakori árvizek kirohanásai ellen. A föld minősége igen jó volna, de a gyakori árvizek miatt bizonytalan jövedelmü, többnyire tavaszi gabona, tengeri, burgonya és kender termesztetik; gyümölcsös kerte sok és szép gyümölcsöt terem: de főgazdasága még is szarvasmarha-tenyésztésében és réteiben áll, mellyek a vizenyős föld miatt nem a legjobb szénát adják ugyan; de olly mennyiségben, hogy vele hajókra rakva messze földekre üzetik kereskedés. Egész jobbágytelek van itt 155 1/8. Összes népessége 6000 r. kath. és magyar. Nevezetesebb épületei a szép és nagy kath. paroch. szentegyház és kápolna, paplak és az emeletes városháza a dunaparton. Végre a város háza irányában északfelé a Duna és Vágh folyók közti csucsban látható egy négyszegü földvár, melly jelenleg békavárnak neveztetik, s török münek tartják; régi adatok nyomán azonban még 1-ső Mária királyné alatt hányatott. A Vágh már igen elhordta, s jelenleg csak földhalomból áll, hová nagy árvizek idején a guttaiak temetkezni szoktak, mivel megtörténik, hogy rendes sirkertükben is viz fakadván fel, e miatt sirt nem áshatnak. Földesura Guttának sz. István király idejétől fogva mindig az esztergomi érsek. Vannak még e városnak több dicsőemlékü magyar királyoktól nyert kiváltságos levelei, mellyek szerint jártukban s keltükben harminczad, vám, révbér és piaczi helypénz fizetésétől e város lakosai örök időkre mentesítve vannak. Szinte kiváltságnál fogva 4 országos vásár tartatik itt, és pedig uj esztendő, fekete hét, sz. László király, és sz. Máté heteiben, mindenkor hétfőn. A baromvásár a kirakodó vásárral együtt egy nap tartatik. 1551-ben már mint város jelenik meg, mert ugyanez évben a városi polgárok kérelmére, kir. helytartói parancsolatnál fogva Syk Mihálynak a komáromi vár provisorának bizonyos peres levelek kézbesítettek. 1632 pedig Gutta város részére bizonyos levelek, mellyek a hontovi részjószág visszaverését s ennek határait illeték, hiteles másolatban adattak ki.
