Fraknóváralja
Fraknóváralja, ném. Forchtenau, német m.város Ausztria szélén, Sopronhoz nyugot-éjszakra 2 1/4 mfld, épen tövében a fraknói várnak, melly egy meredek kősziklás hegyre épülve, kevélyen néz le a körülfekvő vidékre. Számlál 800 kath. lakost. Van itt egy servita kolostor szentegyházzal együtt, mellyet h. Eszterházy Pál a mostaninak előde alapitott olly formán, hogy a prior egyszersmind város plebánusa legyen. Határa Fraknónak csupa hegy völgy, kövecses és agyagos. Van 367 2/8 h. szántóföldje, 55 h. rétje, 456 kapa szőleje, 150 hold lombos és fenyves erdeje. A gyümölcstermesztés legelső ága a gazdaságnak. Az alma nemei: pogácsa, ranette, masánszker, tafota és több nyári faj. Körte nemei: császár, uri stb. De a fő jövedelem gesztenyeért jön be, mert a gesztenye itt szép nagyra terem, s édességével az olaszhoz hasonlítván, vele nagy kereskedés üzetik. Birja Fraknót h. Eszterházy Pál. – A fraknói vár eredete a régiség homályában vész el; de 1192-ben Gilet Miklós herczeg már itt lakott, s a várat szépen felékesítette. Elődei a családnak Francziaországból költöztek be, s egy közülök szent Istvánnak is kedves embere és nádorispánja vala. A Gilet nemzetség a 15ik században kihalván, Fraknó a koronára visszaesett, de Mátyás király több várakkal együtt, mint: Kismarton, Szarvkő, Kabold, Kőszeg stb. III. Fridriknek zálogba veté a nála levő magyar koronáért, s ez időtől fogva egyenlő sorsa volt Kismartonnal. – A városból a várba gesztenyés és cseresznyés kertek közt vivő ut felfelé mindig meredekebb, s közel a várhoz egy 40 öl mélységet, mellyet a Vulka ásott ki, elkerülvén, a vár sánczához juthatni: ez 30 öl mély, s ugyan illy széles, s fahid van rajta, mellyet egykor fel is lehetett huzni. Alig toppanni be a gr. Eszterházy Miklós nádor czimerével ékesített várkapun, már rémüléssel pillantja meg a látogató a bolthajtáson jobbra függő régi kinzó szerszámokat; alul a fogház ajtaja nyilik; balrul a herczegi dandárok zászlói lobognak. Balrul az élésházak, a felvigyázó laka, s azon pincze előtt, mellyben még Luther idejebeli borok tartatnak; jobbra kanyarodván: a vár alakjára épült 4 szögű kastély fegyvertárába menni fel. Itt vannak mind azon öldöklő eszközök, mellyekkel a Pannoniában lakó népek valaha éltenek; számos török fegyverek, lófarkok, vérrel fecskendezett zászlók és dobok. Itt tartatik ama vitéz szerencsétlen Eszterházy Lászlónak vas sodronyból készült inge, mellyben a verebélyi ütközet alkalmával 1652ben a törököktől vékonyban lövetett. A kastély első emeletében mind a folyosók, mind a szobák festett képekkel vannak beaggatva. A szobákban van e fényes nemzetség ősei képeinek gyüjteménye. Első Eurs vezér, kikhez felviszi eredetét; aztán Esztorás Pál vezér, ki 1009-ben kereszteltetett meg; ennek fia Lajos, ki Béla és Salamon királyok alatt híres vitéz volt, s igy tovább minden világi és egyházi maradékaikkal, s jelesebb asszonyaikkal együtt. Itt láthatni Attila ideal, s Corvin Mátyás eredeti mellképeit, az utóbbit borostyán koszoruval. A herczegi kincstár, mellynek alapját gr. Eszterházy Miklós nádor vetette meg, igen nagybecsű ritkaságokat és kincseket foglal magában. Továbbá nevezetes még a sziklába vágott 75 öl mély kut, kivált pedig a kastély harmadik emeletéből való pompás kilátás, mellynek párját nem egykönnyen találhatni.
