Esztár, magyar falu, Bihar vgyében, szép síkságon, ut. postája Pocsaj. Lakja 1840 lakos, kik 15 r. kath., és 25 zsidót kivéve, mindnyájan reformátusok s papjuk helyben. Határa 9000 hold, mellyből szántó 4000 h., rét 2550 h., erdő 250 hold, legelő 700 h., vizjárásos föld 1500 h., mellynek harmadát szárazság idején kaszálni lehet. Ezekből urbériség 864 h. szántó, 300 h. rét, 250 h. nádas, a legelő közös; a többi majorság. Földe gazdag termékenységű, néhol azonban szíkes, s kevés helyen homokkal vegyitett; hires dohányt termeszt és szép szarvasmarhát nevel. Határát keresztülfutja a Berettyó; ebből szakad ki a Kék-Kálló s megy a konyári határra; van 40 holdnyi szíksós tava, több mocsárja, s a rétek közt egy vár nyoma, hol most az uraság baromfi majort tart. Fő birtokosa Szunyog Albert, aztán Hodosy Miklós, Vér Amalia, Schlak Károlynő, özv. Radványi Ferencznő, Radványi Lajos, Banó József.