Érsekujvár, (Neuhäusel)
Érsekujvár, (Neuhäusel), élénk város, Alsó-Nyitra vgyének legalsó déli csucsában, a Nyitra vize mellett, lapályos rónaságon, mind Nyitrától, mind Komáromtól 5 mfd. távolságra, saját postahivatallal és váltással Perbete és F. Játó közt, a bécs-pesti vasutvonalban. Házai jól épültek, a köztök sok derék épület látható. Népessége 6936 lélek, kik csaknem mind r. katholikusok, nyelvre nézve főleg magyarok, aztán tótok s kevés németek. Van itt derék kath. paroch. templom, sz. ferenczi zárda, kath. gymnasium, k. tanitó-képzőintézet, nagy vendégfogadó. Róna határa lapályos, de igen termékeny; mesteremberei számosan; vásárai gabonára, lóra és szarvasmarhára nézve nagy fontosságuak. Földesura az esztergomi érsek. – Hajdani vára a Nyitra posványaitól körülvéve, s mellynek most nyomait sem láthatni: régen a legerősebb s legfontosabb várak közül való volt hazánkban, s másfél század alatt 10 véres ostromot állott ki. Épitője Várday Pál esztergomi érsek vala. Legelőször 1605-ben Bocskay vezére Rhédey Ferencz foglalta el, segittetve Homonnai Bálinttól. 1619-ben Szécsy György Bethlen Gábor alvezére ostromlotta, s miután az őrsereg Koháry kapitányát tömlöczbe vetette, birtokába jött. 1621. Buquoi cs. tábornok akará visszavenni, de szerencsétlenül, mert az őrsereg kicsapván, maga Buquoi is elesett. 1663-ban a török nagyvezér roppant sereggel vétette körül, s augustus közepétől september végéig szüntelen bömböltek az ágyuk, s már 5 roham veretett vissza, még sem adá meg magát gr. Forgács Ádám a várparancsnok, mind addig, mig az őrsereg mindenben fogyatkozást látván, pártot üte, s Forgácsot kényszerité a vár feladására. Ezután a törököktől csak 1685-ben vették vissza a mieink iszonyu erőködésekkel, s áldozatokkal. Végre 1703-ban árulás által Rákóczy Ferencz foglalta el; de 1709-ben Heister cs. tábornok feladás következtében, visszavette, s később földig lerontatott.
