Erdőd
Erdőd, német mváros Szathmár vgyében, Szathmárhoz délre 3 kis órányira igen szép vidéken, 1525 lak., kik közt 1350 r. kath. sváb s köztök kevés magyar, 159 gör. kath., 6 ág., 7 ref., 3 zsidó, 164 földesgazda, 20 zsellér, 12 lakó. Van szép rom. kath. paroch. temploma, nevezetes urasági gép-szeszgyára. Határa 16460 hold, mellyből 4750 h. szántó, 2020 h. rét, 1090 h. legelő, 650 h. szőlő, 7170 h. erdő, 780 h. haszonvehetlen. Urbériség: 134 egész telek után 4361 hold szántó, 1800 h. rét, 804 hold legelő, 400 h. szőlő, 536 h. erdő. A többi majorsági föld, rét és erdő 8559 hold. Földe sárga agyagos s erős trágyázást kiván, terem buzát, árpát, zabot, burgonyát, kevés tengerit. Szőlőhegye igen jó bort ad, s a szathmárival határos; legmagasabb tetején Sz. Dónát tiszteletére egy kápolna áll, honnan gyönyörü kilátás történik, s hova népes bucsujárások történnek; a hegy alatt fekvő Sós pusztán az uraságnak majorsága és gyönyörü juhtenyésztése van. A lakosok leginkább lovat és sertéseket tartanak kitünő sikerrel; s a sertéstenyésztés az uraság roppant makkos erdejében szinte virágzó. Országos vásárt 7-et tart csötörtök napokon, ugy a hetivásár is csötörtökre esik, de nagyon csekély. Mind a kirakó mind a baromvásár egyszerre történik. Erdődnek régen vára volt, de annak helyére gr. Károlyi Sándor 1730. a hegy végén csinos kastélyt épittetett, négyszegletes tornyokkal ékesitve honnan napkeletre bekeritett kies vadas erdőcskét, délről Erdőd városát, s a Bikk aljában fekvő helységeket, nyugotról az erdődi nagy erdőt, északról a szép szántóföldeket és Szathmár városát szemlélhetni. A kastélyból a pinczébe lehet a hegy alá lemenni, mely hét ágra oszlik, s 500 hordó bor könnyen elfér benne. Erdőd hajdan szinte a Drágfiaké volt; majd a Károlyi grófi családra szállván, jelenlegi birtokosa gr. Károlyi Lajos.
