Tisza-Dorogma
Tisza-Dorogma, magyar falu, Borsod vmgyében, Miskolcztól 3 1/16, Egertől 2 14/16, ut. p. Kövesdtől 1 11/16 állomásra, a Tisza jobb partján, áradásos sik vidéken, hova árviz idején semerről sem lehet szárazon bemenni. Határkiterjedése a helység belső telki fekvésén kivül 5760 hold, ebből 670 h. szántóföld, 3218 h. rét, 1600 h. legelő, 80 h. szőlő, 80 h. füzes erdő, 112 h. vizállás sat. Urbéri szántóföld van 292, rét 109 1/2 hold; majorsági szántóföld 378, rét 2108 1/2, nád és gyékénytermő 400, vizes rétség 600 hold. A vizállásos helyeken némelly években sok csukát, czompót, kárászt, s csíkot fognak. A helység neve alá esnek s határához tartoznak még következő puszták: 1-ör. Sziklápja mintegy 400 holdból álló szíkes, vizállásos hely, s marha-legelésre használtatik. 2-or. Köleshát, Fejérnád, Szántóhalma, egybe véve szinte 400 holdat foglaló, szíkes, vizállásos rónaság, mellynek némelly része szinte legelőül, más része pedig kaszállóul használtatik; nagy része azonban sombikos, nádas s gyékénytermő hely, és az itt termett gyékény és nád erősségére és tartósságára nézve különösen dicsértetik. A Fejérnád vizében különös jóizű csukák, s igen szép nagy halak, s csíkok termenek. E puszták az ugynevezett Sulymosviz s más laposokba folyó vizek által választatnak el a tulajdonképeni dorogmai határtól. Ezek végibe fekszik Száraz-Dorogma, melly épen T. Bábolna helysége alatt fekszik, attól csak egy kocsiút által választatván el. Továbbá a Tiszántul esnek következő puszták: 3-or. Előfüz, 240 holdat foglal magában, mellyből 200 h. kaszálló, 20 h. füzes erdő, 20 h. vizállás, melly Kis-Tisza név alatt ismeretes az egyeki és tisza-füredi határok szomszédságában, s némelly években sok nádat, gyékényt, ollykor csukát, czompót, kárászt bőven szolgáltat. 4. Nagyfa szinte tul a Tiszán fekszik, 480 h. körül terjedvén, nagyobb része kaszálló. Terem itt némelly években sok káposzta, s egyéb efféle vetemény, kevés nádtermő helye is van. Itten van az ugynevezett holt Tisza, melly a nagy Tiszától veszi eredetét, félkörben körülfolyván a nagyfai pusztát. Belőle évenként sok száz mázsa potyka, csuka, süllő és keszeg halásztatik. Fele azonban e holt Tiszának Egyek helységéhez tartozik. 5-ör. Herep, tul a Tiszán 240 hold kiterjedéssel. Kaszálóját a Herep vize folyja körül, mellynek fele sz. k. Debreczen város ohati pusztája tiszarétjéhez tartozik, szinte jó halászóviz, sok potykát, csukát, s jó izű rákot szolgáltat. Van itt 20 holdnyi füzes erdő, 12 holdnyi veteményes föld, mellyen némelly években sok káposzta, sárgarépa, krumpli, bab terem. Van kevés nádtermő helye is. 6-or. A pélyi puszta 5646 holdra terjed, erről bővebben a puszták leirásánál értekezünk. Az előlszámlált határok földe homokos, néhol szíkes rónaság, rozsot, árpát, zabot leginkább, továbbá sok babot, kevesebb borsót terem. A lakosok közt az állattenyésztés, s általában a mezei gazdaság dicséretes jó lábon áll. Népesség 756 l. köztök 11 r. kath., 705 református, 4 zsidó. Nyelvök közönségesen magyar A férfiak mezei gazdasággal s más kézimunkával s halászattal, a nők dohánytermesztéssel, szövéssel, fonással foglalatoskodnak. Telkes jobbágy van 31, házas zsellér 127, lakó 19. A reformátusoknak van anyaegyházuk s tornyatlan templomuk, a r. katholikusok Ároktőhez tartoznak. A Tiszán kivül, mellyben hires kecsege-halászatok esnek, emlitést érdemlő vizek a határban: Kondora, Sulymoter, Teremtó, Kárászos, Keszeges, ez mély és hamis fok, Pélyifok, Pélyi tó, Fejérnád ere, Vizás, Szajla, Kis-Tisza, Holt-Tisza, Herep. A Tiszánál van egy kevéssé hátas hely, az ugynevezett Telken, mintegy 1/2 órányira a helység mostani fekvésétől. Itt volt hajdan Dorogma helysége, mellyet templomával együtt a Tisza árjai sodrottak el. Mint őseikről reájok maradt hagyományt emlegetik a lakosok a nagy áldomást, mellyet kijövetelekkor eldődeink itt a régi Dorogma felett csinált töltésen a Tiszán által kelvén, e helyen megitták. Ez átkelés lehetőségit látszik tanusitni azon körülmény, hogy csakugyan a kérdéses helyen, midőn hév nyárban a Tisza elapad, most is egészen keresztül lehet azt gázolni. Sokban megegyez a szájhagyománynyal az is, mit Béla névtelen jegyzője, könyve 28–29. fejezetében ez átkelésről mond. A Tiszából itt a halászok nagy épületkő és sok tégla-darabokat fognak ki. Földesurai e helységnek: gr. Péchy Józsefné, b. Majthényi László, Majthényi Pálné, Majthényi József, Kállay Péterné, Blaskovich József, Gyurcsányi Gábor, Almásy József csődtömege, Almásy Jenőné, Fáy Barnabásné, Almásy Bodog, Erőss árvák, Fáy Antal, Molicsányi Ferencz, Váczy Sándor, Hury Ferencz. Ezekhez némelly puszták birtokában járulnak: Klobusiczky Eduárd, b. Lusinczky Pál, b. Miske Józsefné, gr. Serényi, Erőss Albert, Bükk Zsigmond, b. Sekkendorf, gr. Csáky örökösök.
1543. Jánoki Pál, Geszthy Györgynek, Geszt, Leányfalva, Nagy-Mihály, Dorogma és Bikk helységekben levő minden részjószágait zálogba vette.
1663. Baratnaky Zsigmond indit pert az ezen birtokban levő árvai jószágok kézhezvételére nézve, mint ez Darócznál is előjön.
1700. E jószágra nézve a Baratnaky család leányága osztályt kér; bővebben erről Paraszt-Bikknél szólunk.
1701. Bizonyos részjószágban a Szepessy család nyer iktatást, mint ez Pély pusztánál alább szinte előadatik.
1714. Négyesi Szepessy János indit pert e jószágra nézve, többek ellen, miről Barócznál szinte szólunk.
1733. Borsy Katalin ellenmondási pert kezd, mit Oszlárnál tárgyalunk.
1769. Bánóczi István, József, János és Éva birtokukat felfizetés mellett Borsy Annának és Katalinnak zálogositják el. T. Darócznál erről szinte bővebben.
