Dömös
Dömös, Esztergom m. magyar falu, a Duna jobb partján, Esztergomon túl 2 órányira: 957 kath., 145 ref. lak. Van egy szép kath. paroch. temploma, gesztenyés, és roppant tölgyes, bikkes erdeje, jó vörös bora, sok gyümölcse és legelője az erdőkben, kevés szántóföldje és rétje. Vidéke, szinte mint Maróthnak, felette gyönyörű, s a zöldellő hegyek, erdők közé szoritott Dunának itt van legpompásabb folyása egész országban. Hajdankorban I. Bélának kedves mulató helye vala ez, unokája pedig Álmus herczeg prépostságot állita fel 12 kanonokkal, s ezt gazdagon megajándékozá. Ugyanis az alapitó oklevél értelme szerént 59 helység birtokosa leve, mellyeknek lakosai a szokott dézmán kivül, még 1522 köböl buza lisztet, 4 hizott göbölyt, 1522 juhot, 30 kövér ürüt, 50 sertést, 70 ludat, 120 tyúkot, 81 kősót, 1522 akó sert és 175 akó méhsert (meth) tartoztak esztendőnként adni a monostornak. Kálmán király a szerencsétlen Álmust fijával II. vagy Vak Bélával ide záratta be, s itt tolatta ki szemeiket; mellynélfogva a prépostság mostoha állapotra jutván, Zsigmond apátságot formált belőle, s Oliveto hegyéről szerzeteseket is hozatott, de ezek ujra vissza költözének. Ezután Hunyady János akarta régi fényébe visszaállitani, s Gubernátori hatalmánál fogva apáturság helyett ismét prépostságot alapita, s ezt a Sz. Tamási prépostnak általengedé, melly cselekedetével azonan némelly kedvetlen villongásoknak adott alkalmat, az ország rendjei s az akkori Pápa V. Miklós közt. Végre a törökök itt is mindent elpusztitván, jelenleg csak egy magas hegytetőn (Arpáshegy) lehet látni holmi épületeket düledékben; a prépostság fenmaradt jószágát pedig az esztergomi főkáptalan nyerte el. A lakosok birnak 8 6/ telek után 192 2/69 hold szántóföldet. Az egész határ 5266 hold, mellyből szántó 561 4/16 h., rét 64 h., szőlő 97 3/16 h., erdő 4544 3/, s ez legelőnek a földesurasággal közösen használtatik. Földje sárga agyagos, fekete csipakos, rozsot középszerüen terem.
