Diószeg
Diószeg, magyar mező-város, Bihar vgyében, Debreczenhez 4 mfdnyire; ut. postája Pocsaj. Lakja 5000 reformatus, 835 n. e. óhitű, 175 r. kath., 38 zsidó. Van itt egy nagy tornyos reform., s egy kis kath., és óhitű anyaegyház, több uradalmi épületek, boltok s tisztilakok az itt tanyázó lovas katonaság számára. – Határa 17,000 hold, mellyből szőlőhegy 1300, erdő 1380, nádas rét 1000, kaszálló 2000, legelő 2000, szántóföld 11,320 hold. Ezekből urbériség 1424 telek után 8000 hold, allodialis szántóföld és kaszálló 3120 h., az erdőt és szőlőt ide nem értve; a legelő közös. A föld minősége fekete porhanyós agyag, imitt-amott szíkkal vegyitve, melly trágya nélkül is jól termi a tiszta buzát, kétszerest, tengerit, rozsot, árpát, zabot, alakort, kendert, ledneket, stb. Szőlőhegye az érmelléki hires promontoriumok közt, előkelő helyen áll, s igen jó fejér közönséges és bakar bort terem. A város mellett s határán keresztül folyik az Ér vize, a városhoz tartozó egyedi pusztán pedig a Sárfő patak. – Lakosai közt kézmüvesek is számosan találtatnak, u. m. 70 czéhes és 48 kontár. Telkes jobbágy van 296, zsellér 246, lakó 138, kereskedő 4. Országosvásárt 6 tart, névszerint febr. 3, martius közepén, Sarlós napján, sept. 1., Miklós napján és december utolján. E vásárokra nyert szabadalmát 1600-ban a n.-váradi basa is megerősité, s kézirata, mint valami ereklye, a városházánál gondosan őriztetik. – A város feje egy uradalomnak, mellyet gr. Zichy Ferencz bir.
