Diós-Jenő
Diós-Jenő, magyar falu, Nógrád vgyében, Hont vármegye szélén, egy igen szép s egyszersmind áldott vidéken, nyugot és észak felé nagy hegyek alatt, kelet és dél felé pedig regényes völgyben, végig hasitva egy, az erdőből jövő patak által, ut. p. Rétsághoz 1/2, Váchoz 2 1/4 mfd. távolságra. Határa 12,905 hold, mellyből szántóföld 3844 hold, rét 661 hold, szőlő 400 hold, erdő 8000 h. Urbériség 57 5/8 telek után 2383 hold, azon 1000 holddal együtt, mellyet az uraság jobb elélhetés végett a lakosoknak engedett. Majorsági birtok Berény pusztával, 1461, rét 461, erdő 8000 hold. Földje agyagos, homokkal s kavicscsal vegyitett, általában gazdálkodásra igen alkalmatos. Öt részre oszlott kevéssé dombos földjeit mindenütt rétek, s azokon keresztül folyó friss erdei források hasitják. Minthogy csak erdei legelője van, barmot keveset nevel, de sertést nagy mennyiségben. Szántóföldje mindent megterem ugyan, de leginkább szereti a rozsot és zabot. Rétjei kövérek; bora jó, gyümölcsben egész Nógrád vgyében leggazdagabb. Gyümölcsfái szerfelett nagyra és vastagra nőnek; gesztenyéje hires. Rengeteg erdeje szinte legszebb a megyében, s itt a szarvasok, őzek kedvükre legelnek. Tiszta forrásokkal bővelkedvén, vize jó. Az erdős hegyekről lezuhanó patakok többnyire egy tóba folynak be, melly a helységtől 1/2 órányira van. Hossza 500 öl, szélessége 80 öl, a belőle kifolyó tiszta viz a legszárazabb időben is két malmot hajt. Hala igen jó izű. Van rajta egy gyökökből összeállott ingovány füzes is. A fácskák már jó nagyok, s ezelőtt a szél ide s tova hajtotta, most egy időtől fogva megülepedni látszanak. Van mindjárt a helység felett egy Zsibak nevü forrás, melly kövesült tengeri apró csigákból összetétett sziklákból jő, orvosi erővel bir, s kivált köszvényben soknak használt, s kár hogy fördőház mellé nem épül. – Börsöny felől egy reményteljes érczbánya is nyittatott; valamint kőszenet az erdőben helyenként szinte találnak. – Népessége 1817 lélek, kik közt 1280 reformatus, 479 katholikus, 40 evang., 18 zsidó. Ref. anya-, kath. fiók-templom. – Határbeli erdejében sok vár volt hajdan, mellyeknek jelenleg csak sánczai és némelly tégla-darabjai láthatók. Illyenek: Kamor vár, magas szirten, alatta szép erdő, sánczai közt két szoros mély üreg, mellyben a babonás pórnép, különféle regék nyomán, most is messziről jön kincset lesni. Csehekvára, a helység felett; sánczai láthatók; földalatti rablófészek lehetett. Pogány vár és Czigányváraknak csak helye és neve maradt fen.
