Dévaványa
Dévaványa, magyar mváros, Külső-Szolnok vgyében, attól elszakadva, a Berettyó és Körös által képzett mocsárok és tavak közt mintegy elszigetelt rónaságon; ut. postája Török-Sz.-Miklós 5 mfd. Lakja 5063 reform., 2507 r. kath., 200 zsidó, s mindegyik felekezetnek helyben van imaháza. Határa 47,400 hold, mellyből szántó 7000 hold, legelő 12,000, szőlő 250 h., nádtermő rét 5400 hold; a másik hasonfele része a határnak, mikor viz nincs rajta, kaszálló. A rendes urbéri föld csak 14 1/2 telek, majorsági föld 7600 hold; a többi lakosok kezén levő földek, mellyek emberi emlékezet óta a lakosok által a földesuraságoknak adott bizonyos bér mellett egymás közt szabadon adva s véve birattak, ideszámitva a nádtermő réteket is, 27,200 hold. Földének legnagyobb része szíkes, de a marhatenyésztés virágzik s igen sok nádat és gyékényt vág. Árviz idején marhájukat a század óta haszonbérben tartott csudaballai pusztán tartják a lakosok, kik közt a nemesek 300 családdal, külön hadnagy alatt külön hatóságot képeztek 1848 előtt. E nemesi község levéltárában 69 darab török levél találtatik; s egy a törököktől magyar nyelven irt levél eredetiben a debreczeni collegiumnak ajándékoztatván, szól 1664-ről illy formán: ’Ti Ványaiak! ha a császár emberei bemennek közitekbe, ha birtok velek, verjétek meg, ha nem birtok velek, verjétek félre a harangot, adjatok hirt nekünk, mert különben készen a karó, karóban száradtok meg.” Folyóviz ugyan nincs a határban, de ezt tavak és mocsárok boritják, mellyek halat, rákot, csíkot, teknős békát s ezernyi vadmadarakat szolgáltatnak. Birtokosok: b. Baldachi Antal, gr. Szapáry József, gr. Eszterházy László, Ocskay Ignácz, Buday Carolina, Freyzájzen örökösök, Petrovay László, Halasy Ferencz, Halasy József, id. és ifjabb, Halasy Márton, Orczy Antal, Dobóczky örökösök, Csikdelnei Kovács József.
