Nagy-Czenk
Nagy-Czenk, magyar mező-város, Sopron vgyében, Sopronhoz 1 1/2, a Fertő tavához 2/4 mfd. távolságra. Lakja 900 r. kath., 20 evang. Kath. paroch. templom. Határa 3741 5/8 hold, mellyből urasági belsőség 16 5/8, urbéri 48 hold; urasági szántóföld 1706, urbéri 430; urasági rét 297, urbéri 163; urasági legelő 102, urbéri 12; urasági erdő 261, urbéri 432 hold; urasági szedres 46, szőlő 73 hold. A helység földje 13, rétje 10 6/8 hold. Templom, plebánia és mester birtoka 119 hold szántóföld, 12 2/8 hold rét. Földje jó, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát, bükkönyt, babot, lencsét, répát és hajdinát. Az uraságnál gyönyörü váltógazdaság üzetik, 2300 finom birkatenyésztéssel. Az angol telivér ménesről Kis-Czenknél emlékeztünk. A selyemtenyésztés évenként 40–50 mázsa gubót eredményez. A lakosok baromfit nagy mennyiségben tartanak. Bora igen középszerű. Erdeje cser- tölgy- és fenyőfákból áll, s jó karban tartatik. Birtokosa gróf Széchenyi István, s feje egy uradalomnak.
