Csővár
Csővár, tót falu, Pest-Pilis vármegyében, Nógrád vgye szélén, hegyektől környezett völgyben, ut. p. Vácz. Határa 3940 hold, mellyből 1506 h. szántóföld, 1102 h. erdő 530 h. legelő 303 h. rét. 239 h. szőlő, 75 h. beltelek, a többi utak és haszonvehetlen. Ezekből majorsági szántó 1024 h., rét 158 h., erdő 1102 h., legelő 258 h., dézsmás és szabad szőlő 239 hold. Földje veres agyag, leginkább rozsot, árpát, zabot, kukoriczát és burgonyát terem. Lakja 679 lélek, kik többnyire ágostaiak, anyatemplommal. Van egy régi omladék vára, melly Csővárnak neveztetik. E várat 1448-ban Ráska György javitatta ki, mint ez egy a kutból kivett kövön olvasható. E vár meredek oldalában barna és veres márványkő termés van. A várhegy tőszomszédságában egy nagyobb hegy Vashegy nevű találtatik, tele vasérczczel, mészkővel, és szép kristályforma kővel, mellyek forrasztó kőnek neveznek, és a marhák, lovak eltörött csontjait sikerrel forrasztja öszsze. Nevezetes végre az itteni jó mészégetés. Birtokosai: b. Prónay Gábor, b. Prónay Gusztáv, Divényi Antalnő, Posch Lajos és Kálmán. Petrovics István.
