Csokaj
Csokaj, magyar falu, Bihar vármegyében, termékeny sikságon, mind Debreczentől, mind Váradtól 4 mfd-nyire, az Ér vize két partján; utolsó postája Székelyhid. Van 1138 lakosa, kik kevés g. kath., és n. e. óhitűt és zsidót kivéve, mindnyájan reformátusok, derék tornyos anyatemplommal, több csinos uri lakkal. Határa egészen fekete agyag, s ott, hol azelőtt az erdő állott, jelenleg is minden trágya nélkül gazdagon terem; s főképen tiszta buza, kétszeres és tengeri vettetik; zab, árpa ritkán. Kaszállója nem sok s nem igen jó; ellenben az Ér vizében, melly mióta szabályozás alé vétetett, igen kezd száradni, sok és szép nádat vág; erdeje egészen kivágatott; bor sem terem a határban, hanem a lakosok a szomszéd K. és N. Kágya pusztákon, s Kóly helység határán tartanak szőlőket, mellyek hires érmelléki borokat teremnek. Az egész határ tagositva van; s ebből urbériség 457 6/8 hold szántó, 106 3/ hold kaszálló rét; majorsági szántóföld és rét 1960 hold. Legtöbbet bir benne id. Fényes Károly, Fényes Ferencz örök., Fényes Lajos, Darvay Dániel, Darvay Lajos, Fényes Lázár, és Sándor, özv. Horváth Sándornő, Fráter, Fényes József, Fényes Samu, Darvay Károly, Fényes Dánielnő, Oláh, Tardy, Csengery, Ormándy, s még nehány Fényes leányágon biró birtokosok. A mérnöki felmérés szerint majorsági birtok 2,985,918 négyszögöl, melly osztályozva tesz 2036 4/32 holdat; urbériség 885,239 négyszögöl, melly tesz 496 holdat; legelő, temető s utak 60,516 négyszögöl, melly tesz 49 17/32 holdat. Nádlórét van 104 hold, 1/4 telkes gazda 29, házas zsellér 144. A ref. lelkész bir 1/4 telket, ugyanennyit a rector, a leánytanitó 1/8 telket, ekklézsia 1/8, helység 1/8 telket.
