Császár
Császár, a vértesi erdők kezdeténél nagy magyar falu, Komárom most Esztergom vármegyében, Tatától 1 8/16, Komáromtól 2 3/16, Moórtól Fejér vgyében, melly utolsó post. 1 2/16 állomásnyira. A vad tilosok csaknem a falu alá sarkallanak. A határ nyugotnak terjed inkább, keletre csupa erdőség fogván helyet. Nyugotról Malk és Ette, északról Szend és Szák, Keletről Pusztavám és Moór, délről Kethely környékezik. A föld Szend felőli agyagosabb részét kivéve általjában homokos és halmos. Több apró tavain kivül emlitést érdemel az Örvénytó egykerekü malmával, a kendertó mély vizével. A többi tavakból 4 már lecsapoltatván, rétté szárittatott s csak erős faltöltései látszanak. A tavak völgyéből menő viz, melly az erdőségben eredvén, miután partjain több rétséget képezett volna, a határon át a Makkiérbe szakad. A lakosok sok kendert termesztenek; savanyú gyenge bort adó 4 szőlőhegyeik nagy kiterjedésüek de rosszúl miveltetnek, a dobsai hegy jobb minőségűt terem, s erre több szorgalom forditatik. Regényes völgyekkel, kellemes kilátású emelkedésekkel megrakott erdeje egy a legszebbek közül a megyében, s különös megjegyzést érdemel az erdőről, hogy igen sok rész-elnevezései vannak, mellyek meg meg annyi néprege tárgyai. A fátlan homokos tetejű Kopaszhegy alatt, melly legmagasabb az egész erdőben, látszik egy régi falu, Apostag helye, mellyet több épületromok tesznek ismerhetővé. A helység népe leginkább sertéstenyésztésben fejti ki szorgalmát. Az urbéri telkek száma tábla szerint 84 3/4, s ezek után belső telek 88, szántóföld 2568 6/8, rét 145 hold, 575 kath., 3 n. e. óhitű 25 evang., 1378 ref., és 14 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplommal. F. u. gr. Eszterházy Miklós, s hogy az Eszterházy család már 1698 előtt birtokában volt e helységnek, kitetszik h. Eszterházy Pál, mint gr. Eszterházy Jósef és Ferencz, néhai gr. Eszterházy Ferencz árváinak gondnoka által, ettei birtokos gróf Zichy Ádám ellen némelly határjárási levelek megujitása iránt folytatott perből.
