Mező-Berény
Mező-Berény, magyar-német-tót falu, Békés vgyében, egy lapályos síkságon, Békéshez 1 1/2 mfdnyire: 140 kath., 5761 evang., 1899 ref., 50 n. e. óhitű lakosokkal, két evang., egy ref. szentegyházzal s anyaekklezsiákkal. A 17-dik század végén ezen helység is elpusztulván, 1722-ben ülték meg meg ujra néhány magyar, tót és német gyarmatok; azonban a tótok nagy részt már elmagyarosodtak, s a németek is mind tudnak magyarul.* Azon gymnasium, melly itt 1802 ota virágzott, 1836-ban Szarvasra tétetett által. – Határa nagy kiterjedésű; földe fekete agyagos és felette termékeny; lakosai sok és szép buzát, árpát, kukoriczát, zabot, kendert, répát, dinnyét, luczernát, lóherét termesztenek, s ez utóbbiak magjaival jutalmas kereskedést folytatnak. Szőlőskertjei nagyok s ezekben sok nemesitett gyümölcsfát láthatsz; bora nem állandó; jó lovakat, ökröket, birkákat tenyészt. – Az 1561-iki királyi összeirás szerint a Királyi Felség birta, s volt benne 50 porta. – 1719-ben a gyulai uradalommal eggyütt Harukkern János Györgynek adatott, de ennek férjfi ága 1775-ben kihalván, az egész birtok leány kézre ment. Ezen Harukkern jószágokban a leány-ág miképen osztozott meg, nem lesz talán érdektelen emliteni. E szerint az egész uradalom 96 részekre szakitatván, ezekből jutott gr. Wenkheim Ferenczre 23 1/2 osztályrész; ugyanennyi gr. Wenkheim Jósefre a gr. Károlyiakra, (gr. Sztáray, Trautmansdorf) 16; – gr. Stockhammer Ferdinandra felesége jussával együtt 5; b. Wenkheim Józsefre s testvéreire gr. Blankensteinnéra, gr. Feszteticsnére, Kárásznéra, Therezia báró kisasszonyra, mindenikre külön külön 3 1/5, azaz összesen 16 osztályrész; gr. Bolza Józsefre, gr. Eszterházy Mihályra, gr. Batthyáni Istvánra, gr. Mitrovszky Vilmosra mindenikre külön 2; gr. Stockhammer Hermanra, s testvéreire gróf Auerspergnére, b. Dreschelnére, b. Bedekovichnéra mindenikre külön 1, azaz összesen 4 osztályrész. F. u. b. Wenkheim.
* A tót evangelikusok 3584, a német evangelikusok 2177 főre mennek.
