Bokod
Bokod, tótokból elmagyarositott régi magyar helység, Komárom, az uj rendez. szerint Esztergom vármegyében, Tatától 1 6/16, Komáromtól 2 4/16, Moortól Fejér megyében, melly utolsó postája, 15/16 állomásnyira, egyébiránt a tatai fiókpostán át Neszmélyről is van postai közlekedése; délnek terjedő határát nyugotról Dad, délről Császár, keletről Pusztavám és a kereki puszta, északról Oroszlán és Kecskéd veszik körül; határában foglaltatván már a falutól délnek eső sz. erzsébeti puszta. A falu két domb között völgyben esik. Vidéke nagyon dombos, s határának kelet-északi részén erdőség terül. Földmineműsége kevésbé agyagos, szántóföldei is emelkedett dombosak, de sikeres buzát teremnek, más részben kivált a kereki határ felső része felé eső dombokon, az ugynevezett bokodi homokok körül homokosok. Jóságáról a bokodi kolonpér egész megyében leghiresebb. Van két kisebb szőlőhegye, a falu alatt és felett 2 tava, ezen kivül még egy kis tava a határ északi részén. A kecskédi határról egész Pusztavámig nyuló széles rétsége, mellyet a Gerencsér hegyéből eredő Szépviz patak, az emlitett kis tóba folyván, hasít végig; ugyan ezen van egy malom is. E viz, puszta Gerencsér keleti részén eredvén, gyönyörüen csergedező tiszta sebes vizével a gerencséri határon kivül idáig, a kereki határt is átnedvesíti, s több malmokra szolgáltat vizet, de a laposon már ellasúdik; magába veszi a többek közt közel délre a szőlők alatt, keskeny rétet képező Kis éret. Másik ér a falun keresztül a két tavat átmetszvén, a kis tón átható Szépviz erével párhuzamosan ömöl a kecskédi határszélen az Altal-érbe. Urbéri telek táblázat szerint van 98 8/32, ezután 73 3/8 hold belsőség, 2613 hold szántóföld, 574 hold rét. Telkes jobbágy 141, urbéri házas zsellér 118, házatlan zsellér 38. Népesség 1927 l., ebből 398 r. kath., 1200 ágost., 317 ref., 13 zsidó. E közt nemes család 7. A r. kath. leányegyház Dadhoz kebeleztetett, temploma ker. Sz.-János tiszteletére. Az evang. és reformatusoknak anyaegyházaik vannak, ez utóbbi 1799 óta állván fen. Az evangelikusokról megjegyzendő, hogy régi tót nyelvöket már egészen elfelejtvén, papjoktól még is megkivánják némelly nagyobb ünnepeken a tót egyházi beszédet. A nép jelleme nyerseség, szorgalma azonban meglehetős, s saját jobbágyi birtokokon kivül a vidéken haszonbérbe s feléből sok földet mivelnek. F. u. gr. Eszterházy Miklós.
Hogy mikor ülték meg a helységet, az bizonytalan, de régiségét mutatja az, hogy e helység már a gr. Csák nemzetségből eredett Miklós gr. 1230-dik évről kelt végrendeletében előjő.
