Bábolna

Teljes szövegű keresés

Bábolna, puszta, Komárom s az új rend. szer. Esztergom vgyében, utolsó postája Ácstól délfelé 9/16, Komáromtól 1 7/16, Győrtől 1 14/16 állomásra, a Győrből Budára vivő úgynevezett mészárosok utjában. Határozzák éjszakról Ács, nyugatról Bana, délről puszta Csanak és Tárkány, keletről Nagy-Igmánd. A határ kiterjedése összesen 7098 hold (1600 négyszögölével) és 150 négyszögöl; ebből a banai határba eső rész, melly azonban a pusztához tagositva miveltetik, 189 h. 646 négyszögöl. Nevezetessé teszi a pusztát az itt tenyésztett válogatott királyi ménes, e tekintetben a puszta kezelése is különös.
1848-ban a határ felosztása következendő: buzaföld 599 h. 163 négyszögöl; rozs 260 h. 1566 négyszögöl; zab 1243 h. 999 négyszögöl; mivelt ugar 302 h. 257 négyszögöl; fekete ugar 291 h. 498 négyszögöl; rét 3455 h. 1266 négyszögöl; legelő 499 hold 914 négyszögöl; erdő és faültetmények 212 h. 837 négyszögöl; szőlő 29 h. 1100 négyszögöl; épületek telke és utak 179 h. 979 négyszögöl, vendégfogadó külső- és belsőtelke 33 h. 1171 négyszögöl. A földminősége kevés változatú sikon több részben homokos ugyan, s csak kisebb részében agyagosabb, de általában jótermékenységű, s az egész puszta széles ültetésü fasorokkal lévén táblákra szaggatva, kellemes tekintetű. A lakosság, kivéve a vendéglős családát és néhány nő cselédet, általában hadi személy, és következendő egyéneket számlál: 1 igazgató alezredes, 1 százados, 1 főhadnagy, 1 alhadnagy, 1 adjutans. 1 számvevő alhadnagyi ranggal, 2 fourier; a külső gazdaságnál 1 igazgató s 1 fourier; továbbá van itt 1 főorvos, 1 főkovács, 2 alkovács, 10 őrmester, 20 káplár, 1 nyereggyártó, 1 lakatos, 3 bognár, 3 ács, 4 kovács legény, 2 kőmives, 1 kéményseprő, 148 huszár, 36 kocsis, 80 béres, 34 csikós, 4 magán szolga. Az egyházi szolgálatot viszi egy hadi káplán; továbbá van egy iskolatanitó őrmesteri ranggal, 10 iskolás gyermek, nők száma 11, összes népesség 283, kik 3 ref. és 2 luth. kivéve, mind katholikusok. Az egyház a banai egyházhoz tartozik. A kis csinos templom, órával ellátott toronnyal még az intézet keletkezése előtt, akkori birtokos gr. Szapáry idejében épült s sz. János tiszteletére van szentelve. Van itt egy személy- és egy állat-kórház, amaz különösen belső csinosságáért emlitést érdemel s emeletes épület, két emeletes tiszti lak, 9 istálló a kastélyban, 150 darabra, 1 anyaistálló, 5 év külömbség szerint osztályzó istálló, 2 ökör-istálló, 1 nagy magtár, 2 nagy csűr, e közül egyik 1847-ben elégett, több szin, derék vendégfogadó. Az épületek épen az országút mellett faültetvények közt vannak, sétakertekkel körülvéve. Az intézet 1847. év végével számlál 682 darab lovat, ebből 234 mén, 365 kancza, 83 igás és lovag-ló, ezenkivül volt 160 darab ökör. A mének közül a szomszéd vármegyéknek évenkint néhány darab hágatás végett kiszokott osztatni, mellyért az intézet csak a gondviselő legény és hágó-mén tartását követeli; illyképen szokott kapni Vas megye 25, Esztergom megye 4 hágó-mént. Az intézet általában arab fajból áll, s időnkint eredeti arab fajjal frissittetik, igy legközelebb 1843-ban, többekközt 5 jeles mén, Assil, szürke s mindenik közt legszebb, 15 markon felül, Asslan, Koréischan, Ku-ejes, Achmar hozatott. A felesleges hágómének vitetnek innen Radoczra: Bukovinába, ide vitetett jelesen mult évben hely szűke miatt 50 darab, továbbá Pieberbe, Stájerországba, végre Magyarországon Mezőhegyesre, a többi 4 évesek a német provincziában osztatnak széjjel. A kanczák általában Bábolnán maradnak. Ezen ménes-intézet fentartására az itt lévő gazdaság jövedelmén kivül, a kir. kincstárból évenkint 60,000 pft. fizettetik.
1807-ben állitatott fel itt a királyi ménes intézet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT