Alcsúth
Alcsúth, magyar falu, Székes-Fejér megyében, Bicskétől délre 1 mfd, 307 kath., 830 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. Ékesiti a nádor József örököseinek magas izlésü nyári kastélya, egy mesterséges készületű órával együtt, mellynek ütése csendes időben 5 óra negyedre is elhallik. A szépen elrendelt kert, ritka növényekben való gazdagsága miatt az elsők közé tartozik az egész birodalomban. A váltó okszerü gazdálkodás itt kitünő sikerrel folytattatik; a vetett kövér legelők, és a virágzó karban tartott erdő és faültetvények, a mindenütt uralkodó pontosság és tisztaság kellemesen lepik meg az utazót. A juhnemesités hasonlóul olly fokra hágott, hogy némellyek az alcsúti fajt, finomsággal, gyapjú-gazdagságot is párositván, minden más hazabeli nemes birkáknak elibe teszik. Szép szőlőhegyének egy része a legnemesebb rajnamelléki szőlőfajokkal van beültetve. Az alcsuti, vagy igazábban acsai uradalmi két jobbágy község, t. i. Acsa és Alcsuth, ezenkivül a máriavölgyi telepitvény, a hatvani és vért-szentgyörgyi puszták alkotják. Az emlitett két község összesen 120 jobbágytelekből áll, és a hozzá tartozandó urbéli birtok térnagysága 7850 holdat (1200 négyszögölével számitván) tesz, miből 254 h. belsőtelek, 3311 h. kender, káposztás, és szántóföld, 500 h. irtás, 600 h. rét, 937 h. rétföld, 1489 h. legelő, 454 h. szőlő, 301 h. utak, vizek, más haszonvehetetlen földek. Ezen kiterjedt birtoktól a jobbágyság az urbéli rendes füstpénz, és robot tartozáson és gabona-kilenczeden kivül, egyebet az uradalomnak nem ád, a dézma tehertől ment, és a legeltetési jog 1828 kezdve a község határában annak kizárólagos sajátja. A tisztán uradalmi majorsági birtok öszvege tesz 304 hold belső telket, 6260 hold szántóföldet, 458 h. rétet, 2427 h. legelőt, 463 h. szőllőt, 1467 h. erdőt, 460 hold haszonvehetetlen földet, összesen a tört számokkal 11,872 holdat, 9970 ölet. – A vért-szentgyörgyi pusztának részei a ginzai, göböljárási, bányavölgyi puszták is.
