Aggtelek

Teljes szövegű keresés

Aggtelek, magyar falu, köves dombon, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Putnokhoz északra 2 1/2 mfdnyire: 17 kath., 594 ref. lak., kik közt számos nemes találtatik. Reform anyaszentegyház. Határa délre és keletre termékeny; északra hegyes és igen sovány; makkos erdeje szép s 1915 hold, legelője bő és jó; meszet, szenet éget. Birják: Fáy, Bósa, Fejérvári, Ragályi, Sugó, s több.
Ezen helységet nevezetessé teszi Baradla nevű barlangja (mivel a hegy, mellynek gyomrában fekszik Baradlának neveztetik), melly nem csak hazánkban, hanem az egész világon egy a legnagyobbak közül való. Ezen Baradla, egy kopasz hegy, melly csekély magassággal bir, s laposan elterülő formája nem nyújt alkalmat nagy képzeletekre. A több szomszéd magasabb hegyek sorából egészen előre nyúlik, s azoktól magát mind különszakadása, mind képezetje által megkülönbözteti. Ugyanis amazok, noha sok elszórt nagy mészköveket hordoznak hátukon, mindazáltal fákkal, – ha ritkásan is – meg vannak rakva; ez szinte csupa kőszirtből áll s ennélfogva kopasz oldalain alig láthatsz egynehány közép magasságú fát lengeni. Imitt amott apró cserjéket lát az ember, mellyek a hegynek behorpadt hajlásait sűrüen befödik. A hegy eleje kőfal módjára felemelkedő sziklái által egy szép homlokfalat képez, mellynek üreges hasadásai közül sűrű cserjék, vagy korhadt törzsökök bújnak ki. – A barlang külső szája már most ajtónyi magasságú, s mindjárt a bemenetelnél egy kis leereszkedőre talál az ember, de távolabb az út mindenütt egyenes, s könnyen járható. Itt a barlang több kisebb nagyobb ágokra oszlik, mellyek megjárására több napok kivántatnának. Először is mindjárt jobb kézre esik az úgyneveztett csontház; balkézre egy sokkal nagyobb ág fekszik, mellybe a barlang belsőbb részeiből lehet felmenni. Ezen ágban van a denevér barlang, melly ezelőtt kőfallal volt elrekesztve a többitől, s ez elhányatván, szekrények, csizmák találtattak itt: most télen által nagy számú denevérek tanyája. A csontház üreg onnan vette nevezetét: mert alján nagy rakás ember-csont hever, noha már nagyobb részt iszappal és földdel betemetve. A barlangot egész hosszában egy csavargós menetelü patak futja át, s könnyebb közösülés végett rajta több hid áll. Egyébiránt a barlangba jobban behatván: majd a különböző üregeknek különböző alkotása, majd a csepegő kövekből képzett gyönyörű oszlopok, képek, oltárok, jégcsapok vonják magukra a figyelmet; majd a további haladást, meglepőleg magas kősziklás hegyek zárják el, mellyekre a lépcső formára rakott kövek s karfák lehetségessé teszik ugyan a felmenetelt, de a kettőztetett vigyázatot, részint a boltozatokról szüntelen szivárgó nedvesség (sikamlóssá tévén tudniillik az útat), részint a hegy aljában tátogó mély örvény felette megkivánják. A mi illeti a barlang meleg mérsékletét, ez körül belől hétszer hidegebb mint a külső levegőé.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT