Sztálin
Sztálin (eredetileg Dzsugasvili), Joszif Visszarionovics (Gori [Grúzia], 1879.dec.21. – Moszkva, 1953.márc.5.): grúz származású szovjet politikus, a →Szovjetunió diktátora a II.vh. előtt, alatt és után. 1894-től a tifliszi pravoszláv papi szeminárium növendéke. Onnan munkásmozgalmi tev-e miatt 1899-ben kizárják, 1898-tól tagja a helyi, szociáldemokrata jellegű szervezetnek. Később ettől datálja bolsevik párttagságát. 1890-ben Tifliszben ismerkedik meg a Lenin szerkesztette Iszkra képviselőjével, így kapcsolódik be az oroszországi munkásmozgalomba. Ekkor kapja a Koba (Fékezhetetlen) mozgalmi álnevet. 1901-től kizárólag mozgalmi tev-gel foglalkozik, önmagát hivatásos forradalmárnak tekinti. Ápr.5-én a cári titkosrendőrség (Ohrana) először tartóztatja le, 1903 őszén K-Szibériába száműzik. 1913-ig hatszor száműzik, többször megszökik. Bizonyíthatóan 1904-től hangoztat bolsevik elveket. 1905.dec-ben Finn-országban találkozik először Leninnel. – Az 1912.jan-i prágai konferencián (távollétében) kooptálják a Központi Bizottságba (KB), e konferencián különül el véglegesen az orosz szociáldemokrácia a bolsevizmustól. 1913.jan.12-én a Krakkóban megjelenő Szocialdemokratban megjelent írásában használja először a Sztálin (Acélos) mozgalmi nevet. Utolsó száműzetéséből az 1917-es februári forradalom nyomán szabadul ki. Márc-ban érkezik vissza Szentpétervárra, ahol tanácskozási joggal beválasztják a KB Orosz Irodájába. A KB 24-i ülésén, amikor a felkelés vezetésének feladatait osztják szét, nincs jelen. Nincsenek írásos dokumentumok a felkelésben betöltött szerepéről, bár később eltúlozták azt. – Az okt.23-i (nov.7-i) forradalom után megalakuló korm-ban a nemzetiségi ügyek népbiztosa. A polg.háború idején több fontos állami tisztet tölt be, de még nem tartozik a legbefolyásosabb vezetők közé. Ellentéte Trockijjal ettől datálódik. 1919 tavaszától tagja a párt Pol. Irodájának, Szervező Irodájának, s kinevezik az állami ellenőrzés népbiztosává. 1920-tól megszerzi a Munkás-Paraszt Felügyelet Népbiztosságát is. 1920-ban a Délnyugati Fronthoz küldik, ott szembekerül Tuhacsevszkij pk-kal. Ez időre kialakítja saját hatalmi bázisát és káderállományát. Szerepe van az 1921-1922-es Kaukázusi Föderáció, majd a →Szovjetunió 1922.dec.30-i létrehozásában. – 1922.ápr.3-án megválasztják a KB főtitkárának. Ezen, ekkor felállított pozíciója kulcsfontosságúvá válik a pártban és az állami életben, uralja a pártapparátust. Lenin ekkor már felismeri törekvését az egyeduralom megszerzésére, de betegen nem tudja céljai elérésében megakadályozni. ~ elszigeteli Lenint a párttól, s eltitkolja végrendeletét. Lenin 1924.jan.21-én bekövetkezett halála után végleg kiszorítja a hatalomból legfőbb vetélytársát, Trockijt, majd különleges uralmi helyzetét könyörtelen céltudatossággal érvényesítve, sorra leszámol lehetséges vetélytársával is. 1925.dec-re kialakul a sztálinizmus alapvető struktúrája. 1927-ben ~ megkezdi a pártbeli ellenzék elleni harcát. A leszámolások rövidesen tömegessé válnak. Az 1930-as években már gyakorlatilag diktátori hatalommal rendelkezik. Diktatúrája terrorrá fajul, amelynek legfőbb eszközei az →NKVD és a cári idők belső száműzetési rendszeréből kifejlesztett, de annál kegyetlenebb →Gulag intézménye. A belügyi szervek Jagoda, Jezsov, majd Berija vezetése alatt közvetlen instrukciói szerint koncepciós pereket gyártanak. Az 1936-os alkotmánnyal az államot is a maga elképzelései szerint formálja át. 1936.júl.29-én titkos utasítással felhatalmazza a belügyi szerveket a nyomozás bármely módszerének alkalmazására a „belső ellenséggel” szemben. A terror ~ az „osztályharc állandóan éleződik” és az „ellenség mindenütt jelen van” tételein alapul. Állandósulnak a „tisztogatások” az állami és a pártapparátusban, a gazd. és a kulturális életben. 1937-ben lefejezi a →Vörös Hadsereget, elpusztul 5 msl-ból 3, 15 hds.pk-ból 13, 57 hdt.pk-ból 50, 186 ho.pk-ból 154. Kíméletlen eszközökkel valósítja meg a mezőgazd. kollektivizálását és az ipari termelés, elsősorban a nehézipar felfuttatását. E pol. eredményei közé tartozik, hogy a hadigazd. szempontjából fontos új iparágak (traktor-, hk-, rg.gyártás, vegyipar) honosodnak meg a Szu-ban, s olyan új ipari körzetek alakulnak ki (pl. az Urálban, Szibériában és a Távol-Keleten), amelyeknek sorsdöntő jelentősége lesz a II.vh-ban. A ~ által erőszakolt, felülről végrehajtott forradalom több milliósra tehető emberáldozattal jár. – Az 1930-as években fokozatosan maga alá gyűri a →KOMINTERNt. Bár a Szu. a versailles-i békerendszer nagy vesztesei közé tartozik, ~ az 1930-as évek közepén a status quo elfogadását előnyben részesíti a nk. viszonyok erőszakos megváltoztatásával szemben. A kollektív biztonsági rendszer kiépítésére tett lépéseit azonban az ang-fr. „megbékéltetési pol.”, a →müncheni egyezmény és az ang-fr-sz. tárgyalások 1939 nyári kudarca következtében No-hoz való közeledés váltja fel. Az 1939. évi →német-szovjet szerződésekkel ~ és →Hitler felosztják K-Eu-t. Az egyezményekkel azonban Hitler köti az előnyösebb alkut, rajta múlt, meddig tartja be az azokat, ő határozta meg, meddig érvényesül azok reálpol. értéke ~ számára, vagyis hogy a Szu. meddig maradhat kívül a háborún. A paktumot a minden áron való igazolás ~ szemében annyira felértékelte, hogy az hamis biztonságérzetet nyújtott egészen megszegésének órájáig, ez pedig lehetetlenné tette a lélektani, vmint lelasította az anyagi felkészülést. A →Vörös Hadsereg a n. tád. első hónapjaiban ~ személyes hibájából (is) szenvedett igen súlyos vereségeket. – ~ diktátori teljhatalma formálisan 1941-re alakul ki. Máj.2-től ~ a Népbiztosok Tanácsa (a korm.) elnöke, jún.30-tól az aznap alakult →Állami Honvédelmi Bizottság elnöke, júl.19-én átveszi →Tyimosenko msl-tól a védelmi tárcát, aug.8-tól, a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának megalakulásától a fegyveres erők főpk-a. A jún.22-i →Szovjetunió elleni támadás megviseli, júl.3-i rádióbeszédéig nem szerepel a nyilvánosság előtt. Jún.22-én helyette →Molotov külügyi népbiztos beszél a rádióban. ~ jellegzetes diktátori magatartást tanúsít, az első vereségek okozta sokk hatására bűnbakokat keres, több tbk-t kivégeztet. Még az a gondolat sem idegen tőle, hogy területi engedmények fejében ismét megegyezzen Hitlerrel. Döntő szerepe van abban, hogy a →hadifogságba esést hazaárulásnak tekintették, még fia, Jakov kicseréléséhez sem járul hozzá. A megszálló alakulatok tev-ét nagyobb bűnnek tekinti a frontokon harcolókénál. – A kezdeti zűrzavar után megteszi a legfontosabb intézkedéseket a hadviselés irányítására. A még az intervenciós időkből megmaradt hadikommunizmus a sz. gazd. összefogásával hozzásegíti a Szu-t a háborús győzelemhez. Könyörtelensége, akaratereje és szervezőkészsége különösen a végső tartalékok mozgósításában érvényesül. Abszolút tekintélyével és korlátlan hatalmával a szükséges döntéseket késedelem nélkül keresztülhajtja. Személyesen irányítja, esetenként részletekbe menően, a hdm-eket. Az erőviszonyokkal nem számolva, még nagy véráldozat árán is kezdettől erőlteti a frontális tád-okat, és ragaszkodik minden talpalatnyi föld megtartásához. Hajlamos a kezdeti, kisebb sikerek túlértékelésére, azokból a n-ek végzetes meggyengülésére következtet. Ez vezet pl. az 1942 kora nyári, súlyos vereséget eredményező tád. megindításához (→harkovi hadművelet). A sz. hds. pánikszerű menekülésének megállításában jelentős szerepe van 1942.júl. 28-án kiadott, a háború után évtizedekig eltitkolt 227.sz. pcs-ának, amelyben a „pánikkeltők és gyávák helyszíni felkoncolását”, továbbá a harcoló csapatok mögött „jól felfe.zett záróosztagok létesítését” rendelte el. Később valamennyire beletanult a hadvezetésbe, időnként hallgatott a tbk-ok tanácsaira, s jó szeme volt a tehetséges hadvezérek kiválogatására. A hadviselést Kreml-béli főhadiszállásáról irányította, de sokat tartózkodott a Moszkvától 20-25 km-re lévő Kuncevo melletti erdőségben lévő ún. közeli szállásán. Naponta 10-11 óra körül kapta az első hadijelentést a közvetlen alárendeltségébe tartozó →Vörös Hadsereg Vezérkarától, 16-17 óra táján a másodikat. Az összefoglaló jelentésre és megbeszélésre 23 óra és hajnali 2-3 óra között került sor, amelyen jelen volt a vk. főnök, a hdm. csoportfőnök, esetenként egy vagy több →fegyvernemi főnök, vmint ált. a Pol. Biz. és a Főhadiszállás tagjai. ~ 1943.márc.7-től a Szu. msl-ja, 1945.jún.28-tól generalisszimusz. – ~, mint →Churchill brit me. és →Roosevelt am. elnök, felismerte, hogy csak egyesült erővel győzhetik le a →Tengelyhatalmakat. Ez a kényszerű közös érdek tartja össze szöv-üket a háborút végig kísérő vitáik ellenére. Szemléletében nem válnak külön a háború kat. és pol. céljai, amelyek a sz. bir. 1941-es határainak megőrzésén és a stratégiai okokból fontos területekre való kiterjesztésén túl magukban foglalták azt, hogy ~ a vh-s győzelmet egy formailag szövetséges, valóságosan alárendelt államokból álló „cordon saniter” („eü. övezet”) kialakítására használja fel Közép-K-Eu-ban. Ezen országokban vazallus komm. vezetőket juttat fokozatosan hatalomra, velük erőszakosan átalakíttatja a társ-t, akár emberiségellenes bűnök árán is. A II.vh. után is szükségesnek tartja a fe.kezést. Ez, s az újjáépítés olyan áldozatokat kívánt, amelyet csak az 1930-as években meghonosodott módszerekkel lehetett kierőszakolni. Haláláig folytatta terrorisztikus pol-ját. Nevéhez fűződik az a megtorló hadjárat is, amely nem csupán a n-ekkel →kollaboránsokat büntette, hanem a volt hadifoglyokat és egész népeket a kollektív felelősség elve alapján sújtott. – Churchill szavai szerint ~ az országot faekével vette át és hidrogénbombával adta tovább. ⬩ VA, 1113.
